Az adó, 1926 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 7-8. szám - Egyenes adóügyeink köréből

Dr. Nerdd B.: A közig, bíróságnak az ált. forg, adónál követett gyakorlata. zést akkor, midőn megállapítom azt, hogy bíróságunk most említett szerve a kerettörvény nyújtotta joganyagnak a való gazdasági élettel való összehangolásával hatalmas munkát végzett. Nagy körültekintésst 1 védte nemcsak a kincstár, de a kis gazdasági egyedek érdekét is. A számtalan változatban jelentkező gazdasági élet helyes felismerését igazolja az a tény is, hogy a forgalmi adók terén ellentétes bírói ítélet nem keletkezett. Áttérve feladatomra, mely abból áll, hogy bíróságunk áltai követett gyakorlatot mai állásában ismertessem, megemlíteni kívánom, hogy a rendelkezésre álló anyagot egy két év előtti hasonló tárgyú közlemény rendszerében tárom elő; természetesen az azóta hozott határozatokkal a gyakorlat igen jelentősen megnövekedett, sőt lehet mondani, le is zárult. (Zárójel között a határozatok számát hozom.) 1. Az általános forgalmi adó alanyai. Az 1921 : XXXIX. t.-c. 29. §-a szerint ezen adó alá tartozik mindenki, aki belföldön az őstermeléstől különböző, bármilyen önálló, bevétel elérésére irányuló kereseti tevékenységet fejt ki. Megállapította a bíróság, hogy külföldön fekvő árunak külföldre történt eladására belföldön létrejött ügylet belföldön folytatott kereseti tevékenységnek nem minősíthető (2.453/1924. P.), közömbösnek találta adókötelezettség szempontjából, hogy nem haszonszerzés céljából folytatott tevékenységből eredő bevételről van szó (6.538/1924. P.) avagy valamely ipart képesítés nélkül folytatnak. (17.793/1923. P.) A „mindenki" fogalmát hozza közelebb az az ítélet is, mely adóköteles áruszállítást állapít meg akkor is, ha a vevő részvénytársaság valamennyi részvénye adott pillanatban állítólag a szállító közkereseti társaság, tehát külön jogi személy tulajdonában van. (1.553/1925. P.) Az őstermelés körébe vágó határozatok szerint az őstermelő a piacon árusított terményei után mentes a forgalmi adó alól (12.479/1923. P.), s tőle a nem szabályszerűen kiállított helyhatósági bizonyítvány miatt forgalmi adó még nem követelhető (5.034/1922. P.), viszont későbbi időpontban kiállított őstermelői bizonyítvány visszamenőleges hatállyal nem bír. (1.257/1924. P.) Az adómentesség a bérelt területen folytatott kertészetet, illetve zöldségtermelést is megillti (4.009/1923. P.), s az őstermeléssel foglalkozó földhaszonbérlő a bérbeadó részére haszonbér fejében teljesített fuvarozásokért forgalmi adóval nem terhelhető. (8.147/1924. P.) Az 5.307/1924. P. sz. ítélet több érdekes körülményt tisztázott; így kimondotta, hogy az őstermelő által az alkalmazottak illetményéül megvett szalonna kölcsönadása, avagy a mezőgazdasági vállalat által saját részére beszerzett iparcikkeknek kisegítésképen — aránylag csekély értékben — történő átengedése, továbbá az általa végzett kényszervágásból származó állati nyerstermékek értékesítése nem adóköteles kereseti tevékenység, ellenben a kényszer274 7—8. sz.