Az adó, 1926 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 7-8. szám - Egyenes adóügyeink köréből

Dr. Hüppert Leó : A közvetítő keresk. forg. adójúnak újabb szabúlyozúsa. A közvetítő kereskedelem forgalmi adójának újabb szabályozása. Irta: dr. Huppert Leó budapesti ügyvéd. Belföldön folytat kereseti tevékenységet — s ennélfogva a kötött ügyletei után itt forgalmi adó alá esik az 1921 : XXXIX. t -c. 29. §. 6. bekezdése értelmében —, akinek a belföldön üzem- vagy üzlettelepe, raktára vagy irodája van, — aki a belföldön lakik vagy tartózkodik jövedelemszerzés céljából, végül akt itt „képviselőt" tart, hogy nevében kereseti tevékenységet folytasson. A törvénynek e szabálya csak közelebbi magyarázata annak az alapvető rendelkezésnek, melyet a 29. §. 1. bekezdése tartalmaz,-mely szerint minden a belföldön folytatott, az őstermeléstől különböző, bevétel elérésére irányuló kereseti tevékenység forgalmi adó köteles. Ezzel a két jogszabállyal teljesen kongruens a 31. §. 5. bekezdésének az a szabálya, hogy aki bizonyítottan bizományi ügyletekkel foglalkozik, az a belföldi kereseti tevékenység, vagyis a bizományi, közvetítési, ügynöki jutalék után tartozik] az adót leróni. Amint hogy a szabály megfelel annak a törvényben lefektetett elvnek is, hogy munkateljesítés után a munkaszolgáltatás ellenértéke a forgalmi adó alapja. Ezeket a világos és áthághatatlannak látszó szabályokat kiegészíti a 34. §. 4. bekezdése, amely a belföldi üzletvezetőt és megbízottat, aki a belföldön külföldi részére kereseti tevékenységet folytat, egyetemlegesen felelőssé teszi a külföldinek belföldön folytatott kereseti tevékenységéből eredő adótartozásáért. Mondjuk meg mindjárt: ezen utóbbi szabály, amely elméleti elgondolásban tökéletesen bekerítettje azt a kört, melyen belül a belföldi keresetüzők ezer és ezer válfaja foglal helyet, a gyakorlatban keresztülvihetetlennek bizonyult, a rendeleti és értelmezési magyarázat százféle módjára adott alkalmat, a külföld folytonos beavatkozását eredményezte s végeredményében a nagymértékben importra szoruló ország import-kereskedelmét leküzdhetetlen akadályok elé állította, egyik-másik ágát pedig teljesen elsorvasztotta. A hivatalos álláspont mindenkor az volt, hogy nem engedhető meg, hogy a külföldi importáru s vele a külföldi importőr megmeneküljön az első belföldi átruházást terhelő forgalmi adó alól, amely a belföldi keresetűzőt, illetve azt a kereskedőt, aki — az ügynök, bizományos helyén — azt nem a külföldi, hanem a belföldi gyárból, termelőtől szerzi be, terheli. Elfelejtkezett ez az álláspont közben kettőről. Az egyik az, hogy a külföldi importőr vámköteles áruknál már a vámnál lerójja a T. 38. §. L bekezdése alapján ezt az első forgalmi adót, a másik az, hogy — tényleges importterületeinket és illetve az egész kontinentális Európa forgalmi adó rendszerét 7-8. sz. 269