Az adó, 1925 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 1. szám - Magyarország vámszaki reformjai [1. r.]

Joggyakorlat. az eljárásnak bélyeg- és illetékkötelezetísége tekintetében intézkedést nem tartalmaznak, de ebből a körülményből nem a bélyeg- és illetékmentesség, hanem ellenkezőleg a bélyeg- és illetékkötelezettség következik, mert szabály szerint minden eljárás bélyeges illetékköteles, amelyre nézve valamely jogszabály mentességet meg nem állapít (1914 : XLI1I. t.-c. 91. §.). Minthogy pedig ez az eljárás is bíróság előtt kontradiktorius tárgyalás mellett folytattatik s minthogy a most szobán forgó eljárással teljesen azonos és vegyes bíróság elé tartozó haszonbérfciemeiési ügyekben is már kimondotta ez a bíróság, hogy a polgári perrendtartással szabályozott eljárás illetéke jár, kétségtelen, hogy ebben az eljárásban is a törvénykezési illetékekre vonatkozó szabályok alkamazandók. (Közig, bíróság 11.959/1923. sz.) Részvényilleték. 1920 : XXIN'. t.-c. 14. §. 12. A részvtnyilleték alapjához a részvénykibocsátással járó költségek megtérítése címén fizetett összeg hozzászámítandó. indokok: A panaszos részvénytársaság 1920. évi november 28-án tartott közgyűlésén hozott határozata alapján 2000 drb 200 korona névértékű új részvényt bocsátott ki olykép, hogy a 2üü korinán kívül 10 korona részvénykibocsátás! illeték és egyéb költség címén való fizetés ellenében engedtetnek át a részvények. A panaszos részvénytársaság az illeték leszállítását azon az alapon kéri, hogy a 10 korona többletköltség megtérítésére szolgált és így az az illetek alapjánál figyelembe nem vehető. A panaszt jogosnak elismerni nem lehetett, mert az 1920 : XXIV. t.-c. 14. §. első pontjának 2. bekezdése szerint a részvénykibocsátási illeték minden egyes részvény után a részvényt jegyző által tényleg fizetett vagy fizetni kötelezett összegtől jár. Minthogy a törvény nem tesz különbséget, hogy a befizetés milyen címen történik és a bruttó befizetést rendeli illetékalappá tenni, a rendelkező rész szerint kellett határozni. (Közig, bíróság 21.987/1923. sz.) Okirati illeték. 111. díjj. 09. tót. 5. p. 13. A per bíróságánál be nem mutatott kereskedelmi levél feltételes illetékmentességét nem veszíti el azáltal, hogy aimak tartalmát valamelyik peres íél perbeli iratában ismerteti. Indokok: A feltételesen mentes kereskedelmi levél azáltal válik illetékkötelessé, hogy bíróság vagy hatóság előtt bizonyítás céljából felhasználtatik. (Illetéki díjjegyzék 59. tétel 5. pont, 1914 : XLIII. t.-c. 86. §-a.) Minthogy a hivatalos lelet tartalma szerint a inegiiletékezett levél a panaszló részéről nem mutattatott be s az a tény, hogy ő perbeli külön iratában annak tartalmát ismertette, nem egyenlő hatályú a levélnek bizonyítékul felhasználásával, az illeték nem jogos. (Közig, bíróság 4.418/1923. sz.) Okirati illeték. 111. díjj. 59. tétel 5. p. 14. A tanú által minden jogi érdek nélkül bemutatott kereskedelmi levél feltételes illetékmentességét nem veszíti el. Indokok: A kir. törvényszéktől beszerzett periratoknál fekvő 1922. évi december hó 21. napján felvett tárgyalási jegyzőkönyvben foglaltakból megállapítást nyert, hogy az illetékekkel megterhelt kereskedelmi levelet Sch. .1. tauu kihallgatása alkamával csatolta a bíróság tárgyalási jegyzőkönyvéhez. Megállapítást nyert a kir. törvényszék 1922. évi december hó 7. napján felvett tárgyalási jegyzőkönyvben foglaltakból az is, hogy a tanura az alperes által felvetett pergátló kifogás eldöntése végett mindkét peres fél hivatkozott ugyan, de okiratfelmutatási kötelezettség nélkül s így a tanú kihallgatása alkalmával az ügyleti levelet csak mint saját vallomását támogató adatot vélte szükségesnek bemutalni. Minthogy úgy az 1914:XLIII. t.-c. 86. §-a, mint az illetéki díjjegyzék 59. t. 5. pontjának helyes értelmezése szerint a feltételesen illetékmentes kereskedelmi levélnek bíróság előtt való használata esetén is csak akkor állhat be az illetékfizetési kötelezettség, ha azt olyan fél használja, aki az ügyletben részt vett; s így a tana mint a perben ügyfélként nem szereplő egyén által minden [jogi érdek nélkül bemutatott kereskedelmi levél feltételes illetékmentességét nem veszti el; — a panasznak helyet adni kellett. (Közig, bíróság 4.201/1924. sz.) 1. sz. 55