Az adó, 1925 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 1. szám - Magyarország vámszaki reformjai [1. r.]

Joggyakorlat. rendszeres és belterjes gazdálkodás kereteit meghaladó tevékenységet és ehhez képest külön adóalapot éppen úgy nem lehet megállapítani, amint nem lehet szó erről külföldi marhavagy sertésfajok tenyésztésénél és nemesítésénél. Ezekben az esetekben csak akkor lehet szó a földmíveléstől elváló kereskedelmi jellegű tevékenységről (ehhez képest azután külön adóalapról), ha az illető termelés mérve a földbirtok nagyságával arányban nem áll és a birtokos nemcsak a nevelendő állatállományt, hanem az annak élelmezéséhez és neveléséhez szükséges takarmányt is máshol szerzi be. Az adott esetben azonban ilyen kereskedelmi jellegű tevékenységet a bíróság az iratokból meg nem állapított. A panaszosnak — megjegyzés nélkül felterjesztett és meg nem cáfolt előadása szerint — 600 holdas birtoka van, amely lótenyésztésre kétségtelenül alkalmas nagyságú terület. Arra vonatkozó pedig, hogy a panaszos lótenyésztése ezzel a területtel arányban nem állóan nagy terjedelmű volna, semmi adat nincs. (Közig, bíróság 481/1924. sz.) Jövedelemadó. 5. A művelési ágban történt változás be nem jelentésének a jövedelemadóalap megállapításánál nincs jelentősége. Indokok: A panaszos jövedelmét akképen számították kii, az ottani általánosságban gyakorolt számítási mód szerint, hogy a földbirtokából 9 kat. hold szorosan vett mezőgazdasági müvelés alatt lévő szántó, 1 kat. hold 1.390 négyszögöl pedig szőlő. A panaszos a fellebbezésében elfogadható módon igazolta, hogy a kataszterben 1 kat. 1.390 négyszögöl terjedelemben felvett szőlőterületből ma már 800 négyszögöl az, amely mint szőlő áll művelés alatt, míg a többi terűiéiből a szőlő már kipusztult és ez a terület is mezőgazdasági müvelet alatt áll. Az adófelszólamlási bizottság a fellebbezésnek azért nem adott helyet és a kérdéses területet jövedelmezőség szempontjából szőlőnek tekintette, mert a panaszos nem igazolta kel'őképen azt, hogy a művelési ágban beállott változásokra nézve az előirt bejelentést tényleg megtette volna. A művelési ágban történt változás bejelentési kötelezettsége elmulasztásának, a földadó szempontjából az 1922 : XXI. t.-c. szerint is van jelentősége, de nem lehet jelentősége a jövedelemadó szempontjából, ahol a tényleges és valódi jövedelmet kell megállapítani, azért is a kir. közigazgatási bíróság ezt a panaszt alaposnak találta és a jövedelmet az ott gyakorolt számítási mód alkalmazásával 25.722 koronában állapította meg. Ez a jövedelem adóköteles tiszta jövedelmet is képez, s ez után a rendelkező részben kitett összegű jövedelemadó és adópótlék jár. (Közig, bíróság 12.530/1923. sz.) Kényszerkölcsön. 1921: VI. t.-c. 6. A. kényszerkölcsön megállapításának alapjául az 1923, évben elért jövedelem szolgál. Indokok: A panaszos 1923. évi jövedelemadójának összegét — kizárólag a kényszerkölcsön szempontjából — abból az okból helyesbítették, mert az 1921. évre egyébként kivetendő volt jövedelemadó az 1919. évi hadinyereségadónak levonása következtében olyan alacsony volt, hogy annak az 1923. évre alkalmazott húszszoros összege a panaszos 1923. évi jövedelmével szemben aránytalanul csekély. A panaszolt határozat erre nézve utal az adófelszólamlási bizottság helyi ismeretére és az arányosítás tárgyában konkrét adatokra. A panasznak nem lehetett helyet adni, mert a panaszos 1923. évi tényleges jövedelmét nem igazolta. Az iratok között fekvő raktárkönyv és leltár ennek a valóságos jövedelemnek megállapítására nem alkalmasak, mert azok nem ölelik fel a panaszosnak összes jövedelmét, illetve összes vagyonát. (Közig. bíróság 7.457. 1924. sz.) Kényszerkölcsön. 1924 : VI. t.-r. 4. §. 7. Annak a kérdésnek elbírálása, liogy a Magyarországon érdekeltséggel nem bíró külföldi állampolgárok kölcsön nyújtására kötelezhetök-e, a közigazgatási bíróság hatáskörébe nem tartozik. Indokok: Az 1924 : VI. t.-c. 4. §-a, illetve az 1924. évi 71.000. sz. végiehajtási rendelet 17. §-a értelmében, az államkölcsön helyesbítésére (leszállítására, vagy felemelésére) vo52 1. SZ.