Az adó, 1925 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 1. szám - Magyarország vámszaki reformjai [1. r.]

joggyakorlat. JOGGYAKORLAT 1 ••• 1 JOGGYAKORLAT 1 ••• 1 JOGGYAKORLAT Egyenes adók és váltságok. Földadó. 1900 ; Xf. t.-c. iiS. §• 1. Az ártérben iekvö rét utáni földadó elengedése és igényelhető árvízkár címén, ha az egyéb megkívánt feltételek fennforognak. Indokok: Panaszosnak azt a kérelmét, hogy a mintegy 115 katasztrális hold kiterjedésű rétjén a Duna áradása által okozott károk miatt az 1923. évre kivetett földadó megfelelő része elengedtessék, a közigazgatási bizottság adóügyi bizottsága azzal az indokolással utasította ei, hogy a szóban forgó terület ártérben fekszik és ezért az 1909. évi XI. t.-c. 38. §-ának harmadik bekezdése, illetőleg az 1913. évi 50.Ü0Ü. számú Hivatalos Összeállítás 114. §-ának ötödik bekezdése értelmében ^zen terület után árvízkár címén adóelengedés nem adható. A felhívott törvényszakasz harmadik bekezdése kifejezetten ártérben fekvő szántóföldek utáni adóelengedésekről rendelkezik és a közadók kezelésére nézve érvényben lévő törvények és szabályok hivatalos összeállításának közizétételei tárgyában az 1913. évi VI. t.-c. 2. §-ában nyert felhatalmazás alapján kiadott 1913. évi 50.000. számú pénzügyminiszteri körrendelethez mellékelt Hivatalos öszszeállítás 114. §-a szántóföldeknél adható adóelengedésekről szól. Panaszos földjének mívelési ága rét, nyilvánvaló tehát, hogy az 1909. évi XI. t.-c. 38. §. harmadik bekezdésének és a Hivatalos Összeállítás 114. §-ának a szántóföldek adóelengedéséről szóló speciális rendelkezéseit panaszos rétje után kivetett földadó elengedése iránt előterjesztett kérelemre alkalmazni nem lehet. A rétek utáni adóelengedésekre vonatkozólag a felhívott törvénynek az adóelengedésekről szóló általános rendelkezésein kívül azokat a különleges rendelkezéseit szabad csak alkalmazni, amelyek a 38. §. hetedik és nyolcadik bekezdésében, valamint a Hivatalos Összeállítás 115. §-áíiak második és harmadik bekezdésében a szénatermés és a sarjutermés megsemmisülése esetén adandó adóelengedésekről szólnak. Ezek a különleges rendelkezések az árvíz által rendszerint boríttatni szokott területekre nézve eltérő intézkedésekéi nem tartalmaznak és miután ilyen eltérő intézkedések a hullámterekre nézve az általános rendelkezések között sem léteznek, — ami különben következik abból is, hogy a törvény az ártérben fekvő szántóföldekről kifejezetten rendelkezik, — nyilvánvaló, hogy a rétekre vonatkozólag az a körülmény, vájjon ártérben fekszik-e, vagy sem, az adóelengedés szempontjából eltérő eljárást nem állapít meg. Miután pedig a kárfelvételi jegyzék szerint a szénatermés a földbirtok egyrészében teljesen megsemmisült es a rétekre vonatkozólag fent felhívott rendelkezések szerint ebben az esetben adóelengedésnek van helye, a rendelkező rész értelmében kellett határozni. (Közig, bíróság 4.583/1924. sz.) Házadó. 1922 . XX1Í. 1 -c. 2. § 1. pont. 2. A lelkészek természetbeni lakásától az adómentesség nem tagadható meg csak azért, mert a lelkész esperesi minőségben másodfokúi egyházi hatóságot gyakorol. Indokok: A f—i ágostai hitvallású evangélikus egyházközség f—i 13. számú házának a házadó alól való mentesítését a pénzügyigazgatóság azért tagadta meg, mert a házat természetbeni lakásul használó lelkész esperesi minőségben második fokú egyházi hatóságot is gyakorol. A határozat sérelmességét vitató panaszt íogosnak kellett elismerni, mert az 1922 : XXII. törvény 2. §-a első bekezdésének 1. pontja szerint a lelkészeknek bérfizetés nélkül átengedett természetbeni lakások nem esnek házadó alá, és mert az a körülmény, hogy a házat lakásul használó lelkész esperesi minőségében második fokú egyházi hatóságot gyakorol, elsőfokú egyházi hatóságot gyakorló lelkészi minőségét nem szünteti meg. (Közig, bíróság 4.192/1924. sz.) 50 1. SZ.