Az adó, 1925 (13. évfolyam, 1-10. szám)
1925 / 1. szám - Az általános és fényűzési forgalmi adó mai rendszerének hiányai és a reform irányelvei [1. r.]
Dr. Pécsi /.: Az ált. és fényűzési forg. adó mai rendszerének hiányai. A terménykereskedők e kedvezményezése — nézetünk szerint — eddig sem volt túlságosan indokolt: ily kivételes helyzet statuálása a kereskedelem körében az adóztatás általánossága szempontjából igen aggályos, bizonyos mentességnek pedig éppen financiális szempontból való adása egyfelől paradox eljárás, másfelől az adóerkölcs fokozására sem alkalmatos. A jövőre né^ve pedig ez állapot mielőbb megszüntetendő volna, ez talán már eddig is megtörténhetett volna, hiszen az 1924 : IV. t.-c. a) melléklet a 2. §-hoz B. IV. 2. (1) bek. erre egyenesen felhatalmazást is adott. Az itt említett „közgazdasági szempontból" való fenntartásra alapos indokot emn találunk, mert még mai fejlettebb gazdasági viszonyaink mellett is, gazdaökzönségünk hiányzó üzleti szelleme és a fogyasztó közönségnek a közvetítő kereskedelemre ráutaltsága folytán a gabonakereskedelem elsorvadásától alig tartanánk. V. Tudományunk jelenlegi állásában és korunk társadalmi követeléseivel kapcsolatban az igazságossági elvből folyó fizetési képesség szerinti adózás érdekében a létminimum adómentességét, a progressziót, végül a fundált és nem fundált jövedelmek különbözeti megadóztatását hangoztatják. Az 1921 : XXXIX. t.-c. egyik szempontra sincs figyelemmel, ezekre sem a törvényjavaslat, sem a pénzügyi bizottság jelentése nem terjeszkedett ki, a törvényjavaslat nemzetgyűlési tárgyalásánál is csupán egy határozati javaslatban kívántatott a létminimum bizonyos mentesítése, ez is az őrlési adóval kapcsolatban.70) A német bir. törvényhozás tárgyalásai során mindhárom szempont figyelembevételét ajánlották. A létminimum figyelembevétele érdekéből az 1919. évi T.-nél ugyanis az életfenntartási cikkek mentesítését kívánták, amit azonban a bir. pénzügyminiszter ellenzett annálfogva, hogy az összfogyasztásnak mintegy 50%-a erre esik, arni az adó hozamát jelentékenyen veszélyeztetné. A progresszió érdekéből az 1918. évi T. tárgyalásánál felmerült az a gondolat, hogy az adó kulcsa a forgalom mérvéhez képest fokozatosan 3—8%-ban állapíttassák meg. Elutasíttatott. Ugyanekkor felvetettek, hogy az adó kulcsa az élelmiszerekre nézve 1%-ra mérsékeltessék. Ehelyett a T. 36. §. 4. pontjába az a rendelkezés került bele, hogy a birodalom az adó bevételeiből a szövetséges államoknak bizonyos összeget utal át az oly községek közt való kiosztásra. 7i) Könyves Lajos hat. javaslata a mezőgazdasági munkások, a hadiözvegyek, a hadiárvák és a hadirokkantak bizonyos mérvű mentesítése és a darálásra a vámmahnoknak átadott termények teljes mentessége iránt. Nem fogadtatott el. L. az 1920. február 16-ára hird. Nemzetgyűlés Naplója. Budapest. 1921. XII. köt. 13. o. 24 1. sz.
