Az adó, 1925 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 9. szám - Részvénytársasági apportok

Joggyakorlat. részvénytársaságnak a 165.000 részvény névértékének felemelésére darabonkint fordított 1800 korona után beszedett illetékek visszatérittetésére irányuló igényét jogosnak kellett elismerni. Az 1920 : XXIV. törvény 14. §-ának 1. és 4. pontjai szerint a részvényilleték azok után az összegek után jár, amelyeket a részvénytársaság a részvényekért kap, tekintet nélkül arra. hogy azokat mire fordítja. A panaszos részvénytársaság a 180.000 új részvényért darabonkint 10.000 koronát kapott és ez után az összeg után, amelyben a régi részvények névértékének a felemelésére darabonkint fordított 1800 korona is benne van, a 180.000-szer járó III. fokozatú illetéket 54,000.000 korona összegben be is fizette, a régi részvények felemelésére fordított összegek után még egyszer befizetett illetékkel tehát nem tartozott. (Közig, bíróság 6.011. 1924. sz.) Részvénykibocsátási 1920 : XXIV. t.-c. 14. §. illeték. 7 pont. 98. A részvénytársaságok által kibocsátott új részvények illetékeire a kincstár joga csak az alaptöke felemelése tárgyában hozott határozat bejegyzésének a Központi Értesítőben való közzététele napján nyílik meg. Indokok: Az állami kincstár a panaszos részvénytársaság által 1923. évi július hónap 18. napján hozott közgyűlési határozat alapján kibocsátott 275.000 új részvénytől az 1923. évi október hónap 1. napján életbelépett 1923. évi 117.301. számú pénzügyminiszteri rendelet alkalmazásával a 3.500 korona kibocsátási ár után számítva darabonkint 120 korona III. fokozatú illetéket szedett be azon az alapon, hogy az illetékfizetési kötelezettség az 1920 : XXIV. törvény 14. §-ának 7. pontja szerint az alaptöke felemelésének a Központi Értesítőben 1923. évi október hónap 25. napján történt kihirdetését követő 30. napon, tehát az említett rendelet életbelépése után állott be. A panaszos részvénytársaság a beszedett 33,000.000 korona 11,000.000 koronányi részének a visszatéríttetését azon az alapon kéri, hogy a kincstár illetékkövetelési joga a részvényeknek 1923. évi október hónap 1-sö napja előtt történt kibocsátásakor nyilt meg, az illetékeket tehát csak az 1920 : XXIV. törvény 1. §-ában megszabott összegekben tartozott volna befizetni. Az igényt jogosnak elismerni nem lehetett, mert az 1875 rXXXVII. törvény 181. §-ának első bekezdésében levő abból a rendelkezésből, amely szerint az alapszabályok módosítása tárgyában hozott határozatnak a kereskedelmi cégjegyzékbe bevezetés előtt joghatálya nincs, és abból, hogy a második bekezdés értelmében az olyan határozat bejegyzését, amelynek következtében a korábbi közzétételben foglaltakra nézve változás történik, közzé kell tenni, okszerűen következik, hogy a részvénytársaság által kibocsátott új részvények illetékére a kincstár joga csak az alaptöke fölemelése tárgyában hozott határozat bejegyzésének a kihirdetése napján nyílik meg. (Közig, bíróság 6.772. 1924. sz.) Váltóilleték. 111. szab. 1. §. A) 3. p 99. Az elfogadói aláírással ellátott váltó illetékét abban az esetben sem lehet visszatéríteni, ha annak leszámítolása alaki okokból tagadtatott meg. (Közig, bíróság 15.870/1924. sz.) Katonai házassági Hl. díij. 57. tétel. járadék illetéke. 100. A mátka által sajátjából felajánlott katonai házassági járadék biztosítása végett a fivér által történt jelzálog lekötéssel ajándékozás nem létesül. Csak a jelzálog lekötésről szóló okirat esik II. fokozat szerinti illeték alá. Indokok: A kiszabás alapjául szolgáló okirat szerint a panaszos a vőlegénye számára előírt katonai házassági járadék fejében évi 4.000 koronát ajánlott föl, és ennek az évi járadéknak a biztosítása végett ő és fivére jelzálogul lekötötték ingatlanjutalékaikat és azok haszonélvezetét. A pénzügyigazgatóság a 4.000 korona évi jövedelem felerészét testvéri ajándéknak minősítette és 2.000 korona tizenhatszoros összege, vagyis 32.000 korona után 6 százalékos ajándékozási és 2 százalékos ingatlanátruházási illetéket állapított meg. A pénzügyigazgatóság végzésének a sérelmes9. SZ. 371