Az adó, 1925 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 9. szám - Részvénytársasági apportok

Joggyakorlat. niMl'll-' Hi " II- . min liMlili'..'! IHMI.II IILIIIlllllillllllllll llllllllltlll Személyes illetékmentesség. 111. díjj. 85. tétel 2. p. 91. Község részére lakásépítés céljaira engedélyezett hitel biztosítására kiállított jelzáloglekötési okirat magánjogi viszonyt táirgyazó jogügylet, amelyre a községet illetékmentesség nem illeti meg. Indokok: Az illetéket az állami kincstár 1924. évi március hónap 31. napján kiállított hitelezési szerződési okiratnak attól a részétől követeli, amely szerint a panaszos közönség a Pénzintézeti Központ által részére lakásépítések céljaira engedélyezett hitel biztosítása végett 735.840.000 korona tőke és járuléka erejéig ingatlant kötött le. A panaszos közönség a fizetési kötelezettség állói való fölmentését azon az alapon kéri. hogv a jelzáloggal biztosított hitelt a szemétfeldolozó telepem létesítendő altiszti lakóház építési költségeinek a födözése végett, tehát közigazgatási célra vette igénybe, a ielzáloglekötésrőU szóló okirat illetékére nézve tehát az illetékdíjjegyzék 85. tételének 2. pontja szerint személves mentesség illeti. Az igényt jogosnak elismerni nem lehetett, mert a ielzáloglekötés a panaszos közönség és a Pénzintézeti Központ között magánjogi viszonyt létesített, a községek magánjogi viszonyait tárgyazó jogügyletekről szóló okiratokra pedig a községek személyes illetékmentessége az illetékdíjjegyzék 85. tételének 2. pontja szerint nem terjed ki. (Közig, bíróság 997/1925. sz.) Inqóadásvétéli illeték. 111. díjj. 1. tétel A. a) pont. 1920: XXIV. t.-c. 3. §. 92. Köszénkiaknázási jognak visszteherrel való megszerzése nem bérleti, hanem adásvevési szerződés. Indokok: A kiszabás alapjául szolgáló szerződési okirat szerint a panaszos részvénytársaság 60 évre ..bérbe vette" Sz. község földbirtokosaitól az ingatlanaikban található kőszenet a köszénkutatási. bányanyitási, kiaknázási és értékesítési joggal. A kutatási időt a szerződő felek 1903. évi január hónap 1. napjátóí számított 15 évben állapították meg, amely idő alatt a panaszos részvénytársaság a kutatási jogért az első három évre évi 1.200 korona, a második három évre évi 2.000 korona és az utolsó kilenc évre összeseui 20.000 korona „kutatási tiszteletdíjat" tartozott fizetni, a bányanyitástól kezdve pedig a kiaknázott és elszállított kőszén minden métermázsáia után 4 fillér ..bért" fizet, amely azonban évi 4.000 koronánál kevesebb nem lehet. Ezenfelül kötelezte még magát a panaszos í észvénytársaság, hogy a község két egyházának 1.000—1.000 koronát és k'm\ anyitás esetében még 1.000— 1.000 koronát adományoz, a rendszeres bányaiizem megkezdésétől számítva, községi célokra minden évben ingyen 800 métermázsa szenet szolgáltat ki és az 1906. évtől kezdve., a szerződés tartama alatt a községháza és jegyzői lakás, meg a katholikus és református iskolák fűtésére 250 métermázsa szén váltságára fejében évenkint 400 korona készpénzt fizet. A pénzügyigazgatóság a jogügyletet bérleti szerződésnek minősítette és az okirat első példányának első ívétől járó- II. fokozatú illetéket az illetékszaabálvok 61. S-ának b) és g) Donijaiban levő rendelkezések alkalmazásával az idöszakonkint változó menvnyiségű szolgáltatások 60 évi legkisebb összege, vagyis 209.600 korona egy évi átlagának: 3.493 korona 33 fillérnek és ideszámítva a bányanyitástól kezdve fizetendő évi 4.000 korona legkisebb ..bért" is. az évenkint egyenlő mértékben teljesítendő szolgáltatások értékeinek a tízszeres öszszegei. meg az egyházaknak adandó 4.000 korona, összesen 98.933 korona 33 fillér után állapította meg. A pénzügyigazgatósás által megállapított 307 korona illetéknek 125 koronára való leszállítását a panaszos részvénytársaság azon az alapon kéri. hogy az illeték csak a 60 év alatt fizetendő 209.600 korona „bér" egy évi átlagának: 3.493 korona 33 fillérnek a tízszeres összege, vagyis 34.933 korona 33 fillér után jár. Az igényt jogosnak elismerni nem lehetett. A jogügylet, amelyről a kiszabás alapjául szolgáló okirat szól. nem bérleti, hanem adásvevési szerződés, mert annak nem időnkint megújuló gyümölcsnek, hanem dolog állagának és ingó dologra vonatkozó jogoknak az átruházása a tárgya. Ezért a kincstár az illetékszabályok 61. §-ának első bekezdése, meg az illeíékdíjjegvzék 368 9. sz.