Az adó, 1925 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 9. szám - Részvénytársasági apportok

Dr. Tandori Dezső: Az általános forgalmi adó átalányozása. átalányozásnál 1. sz. mintának megfelelő helyszíni adatfelvétel nyomtatványt és az ellenőrzésnél a 2. sz. ellenőrzési lapot kell felhasználni. Ezekben az esetekben azonban a kivetett átalányról szóló határozatban külön meg kell indokolni, miért volt szükség a kivetésszerű átalányozás alkalmazására. (29.500. sz. rend. 42. §.) Életbeléptetés! és átmeneti intézkedések. Az új átalányozásról szóló 29.500/1925. sz. rendelet 1925. évi július hó 1-ső napjával lép érvénybe. Az egyességi átalányokat 1925. évi június hó 30-ától tehát felmondják s a kivetésszerűen átalányozottak s a többi adózók jegyzékét felülvizsgálják. Ezután megállapítják, hogy mely adózók esnek az új átalányozási rendelet értelmében a kivetésszerü átalányozás alá, melyek köthetnek egyességi átalányt s kik azok, akik tovább átalányban nem adózhatnak. Ehhez képest megindítják a munkálatokat az újabb átalányegyesség, vagy átalánykivetés iránt. Mivel az utolsó átalányozás 1924. évi december hó 31-én lejárt s azóta a régi átalányt kellett fizetni, s ez a körülmény a rossz gazdasági viszonyok folytán aránytalan terhet jelentett egyes adózókra, ilyen esetben, ha az átalány leszállítása időközben még nem történt volna meg, az átalányt a megfelelő kisebb összegben 1925. évi január hó 1-ével kell megkötni vagy kivetni. Ilyen esetekben az időközben már befizetett magasabb átalány s a megállapított alacsonyabb átalány közötti különbözetet a jövőben esedékessé váló átalányösszegekre kell átszámolni. Ezeken az eseteken kívül az új átalányt mindig 1925. évi július hó 1-étől kezdődően kell megkötni vagy kivetni. (29.500. sz. rend. 43—44. §., 1925. évi 87.270. sz. rend. 1. §. és 103.196. sz. rend. 7. pont.) <IIIIlllllllltlJllllIllliHllllllIIIIIIIIlltllllIllll1lllIlllIIIIU[llllllllllIllIllllllllllllllfIIllllllIllltllllllllll•llllllllllllllllllllltl Részvénytársasági apportok. írta: dr. Takács György p. ü. fogalmazó. I. A részvénytársaság társasági szerződése az alapszabályok. A részvény demonstrálja egyrészt magát a társasszerződést, annak feltétlen létét, — hisz ez írott szerződés nélkül részvény sem lehet, — másrészt feltünteti azt a vagyonbetétet, amellyel a részvénytulajdinos a társaságban érdekelve van. A részvény tehát társas alapszerződésből folyó járulékos okirat, mely a vagyonbetét, a társtagsági érdekeltség arányát tünteti fel, de egyúttal tömöríti magában az alapszabályszerű jogok és kötelezettségek minden fázisát is. Aki tehát részvényt szerez, az társtagsági jogot magában foglaló okirat birtokába jut. Más szóval: a részvény olyan kivonatos társasszerződés, melynek egyik szerződő fele a kibocsátó vállalat, — 350 9. sz.