Az adó, 1925 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 2-3. szám - A városi háztartás szanálása. 1. [r.] Anyagi jog körébe eső reformok

Lukács Ödön: A városi háztartás szanálása. Ez intézkedések egyrészt a pótadóztatás technikáját lényegesen egyszerűsítik, másrészt biztos alapra fektetik, szélsőségeit megszüntetik, s a teherbíró képességhez arányosítják. A rendelet kiszélesíti a városok önálló adóztatási jogát, amennyiben részükre az általános kereseti adót, a bor- és húsfogyasztási adót önálló jövedelmi forrás gyanánt kijelöli, a területükről szerzett jövedelem után önálló alapra helyezett külön községi adó kivetésére feljogosítja, s felhatalmazást ad, hogy mindazon szabályrendelet alapján szedett városi adókat, melyeknek kulcsa meghatározott tételben van megállapítva, az 1923 : XXXITI. t.-c. 4. §-a értelmében a városok felemelhessék s azt a kormányhatósági jóváhagyás elnyerése előtt életbeléptethessék. Pénzügyi érdekekből a közigazgatási eljárást gyorsítja a rendelet az által, hogy a rendezett tanácsú városok által behozni kívánt adókra nézve az előterjesztés jogát a vármegyei törvényhatóságról az alispánra ruházza, s kimondja, hogy úgy ez ügyben, mint a rendezett tanácsú város költségvetése és zárszámadása ügyében az alispán 30 napon belül tartozik érdemben intézkedni. A rendelet egyébként a városokat adóik igénybevételénél sorrend betartására kötelezi. E sorrend szerint amennyiben a költségvetési hiány a városi közvagyon jövedelméből fedezetet nem nyerne, e célra elsősorban a város által szedett önálló alapra helyezett adókat és illetékeket, díjakat kell igénybe venni, ezután az 5%-kal megállapított általános kereseti adót kell kijelölni, amelyet sorrendben a legfeljebb 50%-kal kivethető pótadó követ, s ha a hiány mind e jövedelmek igénybe vétele mellett sem nyerne teljes fedezetet, úgy az általános kereseti adó kivetési kulcsa a pénzügyminiszter előzetes engedélye alapján 5%-tól 10%-ig felemelhető. Számol a rendelet azzal az eshetőséggel, hogy a háztartási hiány még így sem nyer teljes fedezetet. Ez esetre jogosítja fel a városokat, hogy a területükről szerzett jövedelmek után a jövedelemadóról szóló törvény alapelveinek megfelelőleg önálló alapra helyezett külön községi adót vethessenek ki. Amennyiben ily adó kivetésének szüksége előállana, ez irányban a város közönségének (rendezett tanácsú városnak, a vármegye alispánja útján) a belügyminiszterhez előterjesztést kell tenni. Az ily adó kivetése tekintetében az illető város háztartási helyzetének mérlegelése mellett a belügyminiszternek a pénzügyminiszterrel egyetértően megadott hozzájárulása után lehet csak intézkedni. A községi adózás körébe eső intézkedés, a külképviseleti hatóságok ingatlanainak viszonosság esetében különös rendeltetési, önálló helyi közszolgáltatások alóli mentesítése. E mentességet a pénzügyminiszter viszonosság esetében az idegen államok konzulátusainak tulajdonában lévő épületekre is kiterjesztheti. Viszonosság esetében az idegen államok diplomáciai képviselői, továbbá a diplomáciai képviseletnél alkalmazottak — ha külföldiek — végre a mindezeknek vagy családjaiknak szolgálatá2—3. sz. 113