Az adó, 1925 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 2-3. szám - Az általános és fényűzési forgalmi adó mai rendszerének hiányai és a reform irányelvei [2. r.]

Dr. Bodroghy J.: Az ált. és fényűzési forg. adó mai rendszerének hiányai. Nem áll azonban ez az általános forgalmi adónál. Az általá­nos forgalmi adónál ugyanis elsősorban minden árucikk elidege­nítése adó alá esik. Az egyes államok életbeléptetett forgalmi adó­törvényei sohasem tesznek különbséget első- és másodrendű köz­szükségleti cikkek között, hanem valamennyit egy és ugyanazon rendszer szerint, egy és ugyanazon százalékos adóteherrel sújtják. Az egyedüli kivétel az 1922. április 8-iki német forgalmi adótör­vény, amely azonban csak lehetőséget ad arra, hogy egyes köz­szükségleti cikkek forgalmát, amelyekre az államgazdasági tanács (Reichswirtschaftsrat) előterjesztést fog tenni, mentesítse a kor­mány az általános forgalmi adó alól. A közszükségleti; 'cikkek megterhelésével azonban bekövet­kezik az a lehetetlen helyzet, hogy a fogyasztási adó természetű forgalmi adó a kevésbbé tőkeerős, kis jövedelmű adóalanyokat százalékosan sokkal nagyobb adóteherrel sújtja, mint a nagyobb fogyasztóképességű polgárokat. Ez az adó tehát a legnagyobb mér­tékben antiszociális, mert az arányos teherviseléssel nem számol és ennek következtében igazságtalan is. Ez az igazságtalan adó azonban a fokozott feladatok elé állí­tott kincstáraknak nagy jövedelmet hoz. A forgalmi adó hozadéka a magyar államháztartás bevételei között is' a legnagyobb tétellel szerepel és ezért a legközelebbi esztendőkben annak teljes elejté­séről aligha lehet szó. Kényszeirítő körülmények között a magyar állam is nagyobb jövedelmezőséget jelentő adóforrásokhoz volt kénytelen nyúlni. Az 1921 : XXXIX. t.-cikkel életbeléptetett általános forgalmi adó minden egyes átruházást és minden egyes munkateljesítményt IV2, illetőleg később 3%-os adóval kíván sújtani. Ennek a rend­szernek a gyakorlatban a legsúlyosabb hibák a következményei. Az általános forgalmi adó ügyletenkénti beszedése magukat az árucikkeket drágítja meg. Ez a megdrágítás azonban, illetőleg az a százalékos adómennyiség, amely az egyes árucikkeknek a fogyasztó által fizetett vételárában jelentkezik, különböző. Mert min­den egyes árucikk természetétől függ az:, hogy az rendszerint hány közvetítő kézen megy keresztül addig, amíg eljut a fogyasztóhoz. Egy nagy gép kevesebb forgalmi ügyleten megy keresztül, mint például egy fűszerárú. Egyik cikkre tehát több ízben nehezedik a 3%-os forgalmi adókulcs, mint a másikra. A megterhelés tehát nem egyen­letes. Dc ettől függetlenül egy és ugyanazon cikk vételárában is különböző forgalmi adóteher foglaltathatik ismét a szerint, hogy az hány kézen ment keresztül. A nyersanyagot megvásárolja a gyár és feldolgozás után továbbadja a nagykereskedőnek, az áru a nagykereskedőtől a kiskereskedőhöz, ettől pedig a fogyasztó­hoz jut. Az árunak ez az útja három, esetleg négy forgalmi adó megterhelést jelent, a szerint, hogy a nyersanyagot ki adta el. Ha azonban a kiskereskedő vagy a kisiparos eléggé tőkeerős ahhoz, hogy egyszejrre nagyobb mennyiségű árut vásároljon, árujáért nem 80 2—3. SZ.

Next

/
Thumbnails
Contents