Az adó, 1925 (13. évfolyam, 1-10. szám)
1925 / 2-3. szám - Az általános és fényűzési forgalmi adó mai rendszerének hiányai és a reform irányelvei [2. r.]
Dr. Bodroghy J.: Az ált. és fényűzési forg. adó mai rendszerének hiányai. Nem áll azonban ez az általános forgalmi adónál. Az általános forgalmi adónál ugyanis elsősorban minden árucikk elidegenítése adó alá esik. Az egyes államok életbeléptetett forgalmi adótörvényei sohasem tesznek különbséget első- és másodrendű közszükségleti cikkek között, hanem valamennyit egy és ugyanazon rendszer szerint, egy és ugyanazon százalékos adóteherrel sújtják. Az egyedüli kivétel az 1922. április 8-iki német forgalmi adótörvény, amely azonban csak lehetőséget ad arra, hogy egyes közszükségleti cikkek forgalmát, amelyekre az államgazdasági tanács (Reichswirtschaftsrat) előterjesztést fog tenni, mentesítse a kormány az általános forgalmi adó alól. A közszükségleti; 'cikkek megterhelésével azonban bekövetkezik az a lehetetlen helyzet, hogy a fogyasztási adó természetű forgalmi adó a kevésbbé tőkeerős, kis jövedelmű adóalanyokat százalékosan sokkal nagyobb adóteherrel sújtja, mint a nagyobb fogyasztóképességű polgárokat. Ez az adó tehát a legnagyobb mértékben antiszociális, mert az arányos teherviseléssel nem számol és ennek következtében igazságtalan is. Ez az igazságtalan adó azonban a fokozott feladatok elé állított kincstáraknak nagy jövedelmet hoz. A forgalmi adó hozadéka a magyar államháztartás bevételei között is' a legnagyobb tétellel szerepel és ezért a legközelebbi esztendőkben annak teljes elejtéséről aligha lehet szó. Kényszeirítő körülmények között a magyar állam is nagyobb jövedelmezőséget jelentő adóforrásokhoz volt kénytelen nyúlni. Az 1921 : XXXIX. t.-cikkel életbeléptetett általános forgalmi adó minden egyes átruházást és minden egyes munkateljesítményt IV2, illetőleg később 3%-os adóval kíván sújtani. Ennek a rendszernek a gyakorlatban a legsúlyosabb hibák a következményei. Az általános forgalmi adó ügyletenkénti beszedése magukat az árucikkeket drágítja meg. Ez a megdrágítás azonban, illetőleg az a százalékos adómennyiség, amely az egyes árucikkeknek a fogyasztó által fizetett vételárában jelentkezik, különböző. Mert minden egyes árucikk természetétől függ az:, hogy az rendszerint hány közvetítő kézen megy keresztül addig, amíg eljut a fogyasztóhoz. Egy nagy gép kevesebb forgalmi ügyleten megy keresztül, mint például egy fűszerárú. Egyik cikkre tehát több ízben nehezedik a 3%-os forgalmi adókulcs, mint a másikra. A megterhelés tehát nem egyenletes. Dc ettől függetlenül egy és ugyanazon cikk vételárában is különböző forgalmi adóteher foglaltathatik ismét a szerint, hogy az hány kézen ment keresztül. A nyersanyagot megvásárolja a gyár és feldolgozás után továbbadja a nagykereskedőnek, az áru a nagykereskedőtől a kiskereskedőhöz, ettől pedig a fogyasztóhoz jut. Az árunak ez az útja három, esetleg négy forgalmi adó megterhelést jelent, a szerint, hogy a nyersanyagot ki adta el. Ha azonban a kiskereskedő vagy a kisiparos eléggé tőkeerős ahhoz, hogy egyszejrre nagyobb mennyiségű árut vásároljon, árujáért nem 80 2—3. SZ.