Az adó, 1925 (13. évfolyam, 1-10. szám)
1925 / 2-3. szám - Az általános és fényűzési forgalmi adó mai rendszerének hiányai és a reform irányelvei [2. r.]
Dr. Bodroghy J.: Az ült. és fényűzési forg. adó mai rendszerének hiányai. a nagykereskedőhöz, hanem közvetlenül a termelőhöz fog fordulni és ezáltal az általa eladott áru vételárában eggyel kevesebb forgalmi adó megterhelés szerepel. Amíg a magyar korona nem stabilizáltatott, az áru vételáránál jelentkező ily 3%-os forgalmi adó megterhelési differenciák nagyobb jelentőséggel nem bírtak. Hiszen akkor, amikor az iparosnak és kereskedőnek romló korona mellett arról kellett gondoskodnia, hogy az általa elért vételálr elegendő legyen az eladott áru utánpótlásához, nem nagy szerepet játszott egy esetleg bekövetkezhető 3%-os differencia. Állandó értékű pénznem mellett azonban ez a differencia ma már igen nagy szerepet játszik. A tőkeszegényebb kiskereskedő, vagy kisiparos, aki kisebb tételekben kénytelen árut beszerezni, a nagykereskedő útján a forgalmi adó 3%-ával drágábban szerzi meg áruját, mint az a tőkeerősebb vállalat amely közvetlenül a külföldről, vagy esetleg a belföldi termelőtől szerzi be áruszükségletét. Ennek következtében a tőkeerősebb üzlet olcsóbban is adhatja áruját a fogyasztónak, ami által a kiskereskedelem és a kisipar tőkeszegény része elpusztul. De másfelől akkor, amikor a tőkeszegényebb kiskereskedelem és ipar megszűnik a nagykereskedelemtől vásárolni, a tőkeerősebb kiskereskedő vagy kisiparos pedig szükségletét a nagykereskedelem megkerülésével szerzi be, maga a nagykereskedelmi forgalom is csökken s ezáltal a nagykereskedelem is pusztulásnak van kitéve. A fogyasztók nagy csoportjára természetesen ezek a szempontok közvetlenül túlságosan nagy jelentőséggel nem bírnak, mert hiszen az ő részükre csak az a fontos, hogy az árut olcsóbban szerezhessék be. Nagy kérdés azonban az, hogy az általános közgazdasági érdekek és különösen a folyamatban levő szanálási munka szempontjából mennyire bír jelentőséggel egy sereg adóalany megszűnése, egy sereg tisztviselő elbocsátása, a munkanélküliség fokozódása. De a jelenlegi; forgalmi adórendszerünk életbenléte a legsúlyosabban bénítólag hat a külkereskedelmi förgalomra is. Az 1921 : XXXIX. t.-c. 39. §-a mentesíti az általános forgalmi adó alól az árukivitelt. Ez a mentesség azonban a forgalmi ügyletek során csak arra a legutolsó ügyletre vonatkozik, amikor az áru tényleg átmegy a vámvonalon. Akkor tehát, amikor az általános forgalmi adótörvény fentidézett szakasza az utolsó forgalmi ügyletet mentesíti a forgalmi adó alól, a kivitelre kerülő áru már több adóköteles forgalmi ügyleten ment keresztül az ország területén, úgy, hogy végső eredményében az exportálandó áru vételárában már több százaléknyi forgalmi adó foglaltatik. Ez a több százalék azonban elegendő ahhoz, hogy a magyar ipart és a magyar kereskedelmet versenyképtelenné tegye a külföldi piacokon olyan Országok árukínálatával szemben, amelyekben az általános forgalmi adó vagy annak ügyletenkén ti megadóztatási rendszere bevezetve nincs. Ennek következtében tehát exportunk bénul meg. Az export 2—3. sz. Sl
