Az adó, 1925 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 2-3. szám - Az általános és fényűzési forgalmi adó mai rendszerének hiányai és a reform irányelvei [2. r.]

Dr. Pécsi J.: Az ált. és fényűzési forg. adó mai rendszerének hiányai. forgalmi adók egy részét s ezenkívül visszatéríti a kivitt készáruban feldolgozott nyersanyagra eső forgalmi adót is; végül annak ellensúlyozására, hogy a külföldi importőr ne legyen kedvezőbb helyzetben a belföldi kereskedőnél, az importárukat kiegyenlítő forgalmi adóval terheli. Mindezekkel pedig az osztrák ipar és kereskedelem versenyképességét támasztja alá. A hangoztatott panaszok és óhajok fölött szemlét tartva, úgy találjuk, hogy mindezek a kulcs mérvének leszállítása, az ú. n. átalányozási rendszer meghonosítása, továbbá a bevitel és kivitel adókötelezettségének módosítása tekintetében, természetesen a kereskedelem s főleg a nagykereskedelem támogatása érdekéből kívántatnak, amik érdekképviseleti szempontokból nyilván kétségtelenül igazolhatók. Más helyen szóltunk már arról, hogy az adókulcs tekintetében bizonyos fokozatosság volna alkalmazható, úgy az általános forgalmi adónál, mint a fényűzési forgalmi adónál is, a kulcsok abszolút magasságát azonban elsősorban pénzügypolitikai mérlegelésektől tehetnők függővé. Előre bocsátva, hogy alapelve szerint az osztrák forgalmi adótörvény is voltaképen az egyes ügyleti mozzanatokhoz kapcsolódó adónak indult, mégis bizonyos, hogy a haladás útja osztrák szomszédainknál e lerovási módnak (a Phasensteuer-nak) mind szűkebb körre szorításával az átalányozási módszer (a Pauschalsteuer) felé halad, mely szerint azok az adók, melyek az áru után termelési és kereskedelmi útja egyes fokain volnának lerovandók, egy kézben, mindenesetre magasabb adótétellel, koncentráltainak. A textilárunál pl. a helyett, hogy a pamutimportáló az importált pamuttól, a fonó a fonáltól, a takács a szövettől, a nyomó és festő munkabérük után, a következő kereskedők, akiknek kezein a kész pamutszövet azután keresztülmegy, az elért eladási áraik után, a konfekcionáló és a darabmester, akik a szövetet feldolgozzák, eladásaik, illetőleg munkabérük után az adótételt egyenként megfizetnék: a szövőár megfelelő %-os összegű adója a takácsnál szedetik be. Ennek folytán a takácsság előmozzanatai, vagyis a pamut és a fonalak éppen úgy mentesek az adótól, mint a terméknek a takácsságot követő munkafokozatai (nyomás, festés), továbbá minden tovább következő kereskedő kereskedelmi és konfekciós stádiumai. Tehát a nyomott szövetnek kereskedői sem fizetnek semmi adót, azoknak a szabóknak és konfekcionálóknak, kik abból ruhadarabot állítanak elő, semmi dolguk nincs az adó lerovásával. Ha a szövedék importáltatik, az adó a behozatalnál, a vámhatóság által szedetik be, ez utóbbi által mindenesetre némileg magasabb összegben. Miután pedig a belföldi előállítás félgyártmányainál, segédanyagainál és esetleg nyersanyagainál is, amennyiben ezek nem adómentesek, a forgalmi adóval már előzetesen meg van terhelve s így a külföldi versennyel szemben hátrányban volna: kiegyenlítésül az áru behozatalánál magasabb százalékú adótétel szedetik 74 2-3. sz