Az adó, 1925 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 2-3. szám - Az általános és fényűzési forgalmi adó mai rendszerének hiányai és a reform irányelvei [2. r.]

ür. Pécsi J.: Az ált. és 'ény űzési forg. adó mai rendszerének hiányai. be, mintha ugyanaz az áru belföldi előállítótól szereztetik be, mely különbözet (Ausgleichskoefficient) úgy az átalányozott, mint a nem átalányozott áruknál beszedetik. E rendszer a pénzügyigazgatás számára kétségkívül megszerzi a könnyű ellenőrzés lehetőségét, viszont a kereskedelem és az ipar csoportjait tökéletesen mentesíti az adó beszedésével járó müveletektől. Ettől az osztrák átalányozási rendszertől elvileg megkülönböztetendő a magyar rendszerben is ismeretes „átalányozási" rendszer, melyet az osztrák terminológia „Abfindungssteuer" névvel jelöl, mely utóbbinak a nálunk átalányozásnak nevezett módszerhez hasonlóan az a lényege, hogy oly üzemeknél, melyeknél az egyéb módszer szerint való adóbeszedés és elszámolás túlnagy költségekkel és nehézségekkel volna összekötve, az adóhatóság az egy bizonyos adókivetési időszak alatt beszolgáltatandó adóra nézve kiegyezést engedélyezhet. Részünkről úgy a fenti osztrák értelemben vett átalányozási, mint a nálunk átalányozásnak nevezett kiegyezési módozatot — minden elvitathatatlan előnyük ellenére — a forgalmi adóztatás lényegével elvi ellentétben állónak gondoljuk. E tekintetben utalunk jelen dolgozatunk 11. fejezetében kifejtett elvi álláspontunkra. Miután azonban elismerjük, hogy az adótörvénynek meghozatala és reformja nem egyes elméletek igazolása vagy cáfolata érdekéből történik, nagyobb súlyt helyezünk annak megállapítására, hogy a fent körülírt osztrák átalányozási módszer bevezetése — mint fentebb jeleztük is — érvényben lévő forgalmi adótörvényeinknek nem csupán reformálását, hanem teljes felforgatását is jelentené. Éppen az 1921 : XXXIX. t.-c. III. fejezetének az általános forgalmi adó alanyait meghatározó 29. §. (I), az általános forgalmi adó tárgyát megjelölő T. 50. §. (1), az általános forgalmi adó alapját szabályozó T. 31. §. (1) és (2) alapvető rendelkezéseinek kellene elejtetniök, mikkel az egész törvény épülete rombadőlne. Az érdekképviseletek az osztrák rendszer bevezetése esetére — belföldi iparunk és nagykereskedelmünk versenyképességének helyreállításával 'kapcsolatban — a forgalmi adóbevételeknek a belföldi ipar és kereskedelem fellendüléséből szükségképen folyó szaporulatát, vagy legalább kárpótlását helyezték kilátásba. Felvetődik azonban az a kérdés, vájjon az állam mai, ínég mindig rendkívül súlyos helyzetében megkockáztatható-e egy ily rendszerváltozás, mely csupán az egyik — ha mindjárt még oly fontos — termelési ág támogatása érdekéből az állami bevételek egy kiadóssága tekintetében kipróbált nemének bevételi hozamát esetleg igen jelentékeny mérvben csökkentheti? E részben bátrak vagyunk utalni a IX. fejezetben a pénzügypolitikai szempont figyelembevételéről elmondottakra. Általában ugyanezek állanak a behozatal és kivitel újabb szabályozása céljából támasztott kívánságokra nézve is. 2—3. sz. 75