Az adó, 1924 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1924 / 2-3. szám - Az átmeneti számlák adókötelezettsége

A Magyar Jogászegylet pénzügyi jogi szakosztályának elnöki jelentése. dr. Újlaki Józsefnek az okirati illeték reformjáról tartott előadása rekesztette be az ezen évi előadások sorozatát. Az 1922. évben a pénzügyi jogi szakosztálynak 9 felolvasó- és vitaülése volt. Az első ülést (január 25.) Benedek Sándor a szakosztály elnöke „A pénzügyi jog 1921-ben" cím alatt tartott előadásával nyitotta meg s ebben főként Wekerle Sándor pénzügyi politikájával, Hegedűs Lóránt balsikerével és adótörvényeivel foglalkozott. Ugyanezen ülésen dr. Proszwimmer Béla a betétváltság jogvitás kérdéseiről értekezett s a vitában dr. Posch Dezső, dr. Máhler Sándor és dr. Klug Emil vettek részt. A második ülésen (február 8.) dr. Szabó Sándor a pénzügyi közigazgatás reformjáról tartott előadást. A harmadik ülésen (március 11.) dr. Hirsch Nándor a magyar szeszadó történetével foglalkozott. A következő 5 ülést (március 16., április 27., május 11., május 24.. jumus 8.) dr. Klug Emilnek „Infláció és adózás" cím alatt tartott előadása s az ennek nyomán keletkezett vita töltötte be. A felmerült nagyfontosságú pénzügyi jogi és nemzet•gazdasági kérdések tárgyalásában dr. Ajtay József, dr. Czukor Gábor, dr. Kresz Károly, Schmolka , János, dr. Újlaki József, dr. Nádas László, dr. Rapoch Géza, dr. Bary Ágoston és dr. Vargha Imre pénzügyi államtitkár vettek részt. A kilencedik (november 27.) előadói ülésen dr. Ujiaki József a kedvezményes váltságfizetési rendelkezéseket vonta jogi bírálat alá. Az 1923. évben a szakosztálynak három előadói ülése volt. Az első ülésen (április 12.) dr. Klug Emil az új kereseti adóról értekezett. A második (november 8.) és harmadik (november 15.) ülésen pedig a társulati adóról szóló törvény és ennek végrehajtási utasításai kerültek jogi elbírálás alá, s dr. Baumgarten Nándor az anyagi résszel, dr. Lénárt Vilmos pedig az alaki résszel foglalkozott. Előadást tartottak tehát dr. Ujiaki József négyszer, Benedek Sándor, dr. Klug Emil, dr. Vargha Imre háromszor, dr. Nyulászy János, dr. Túry Zoltán kétszer, dr. Baumgarten Nándor, dr. Gerber Jenő, dr. Hirsch Nándor, dr. Lénárt Vilmos, dr. Proszwimmer Béla, dr. Szabó Sándor, dr. Teleszky János egyszer. A vitában részt vettek: dr. Ujiaki József háromszor, dr. Balkányi Kálmán kétszer, dr. Ajtay József, dr. Bary Ágoston, dr, Czukor Gábor, dr. Fellner Frigyes, dr. Klug Emil, dr. Kresz Károly, dr. Lázár Andor, dr. Lénárt Vilmos, dr. Mahler Sándor, dr. Nádas László, dr. Nyulászy János, dr. Posch Dezső, dr. Rapoch Géza, Sió Albin, dr. Schmidt Sándor, Schmolka János, dr. Tihanyi Lajos, dr. Vargha Imre egyszer. Hogy előadásaink száma az 1923. évben lecsökkent, ez nem a munkakészség ellanyhulásának következménye, hanem az anyagi és technikai nehézségekre vezethető vissza, melyek a közművelődési egyesületek működésében általános, de annál szomorúbb tünetet képeznek. A nehézségeket csak részben és csak az által voltunk képesek elhárítani, hogy előadói és vitaestélyeinket a budapesti ügyvédi körrel és ennek helyiségeiben rendeztük, amely előzékenységért és áldozatkészségért az ügyvédi körnek hálával és köszönettel tartozunk. Tevékenységünk teljességének szempontjából fel kell említenünk, hogy az Országos Magyar Kereskedelmi Lgyesülés 1923. év elején egy adótanfolyamot rendezett s jogi szakelőadások tartására szakosztályunkat kérte fel. E felkérésnek készséggel tettünk eleget s az, OMKE adótanfolyamán tagtársaink közül Benedek Sándor, dr. Túry Zoltán és dr. Ajtay József tartottak előadásokat. A pénzügyi szakosztály értekezéseit jogi szaklapjaink egészben vagy részben közölték s több értekezés külön füzetben is megjelent és így azok hatása nem maradt egyesületünk szűk határai között. Kiváló gondot fordított szakosztályunk arra is, hogy az egymást rohamosan követő adóügyi törvényalkotásokhoz megtalálja az utat és a kapcsolatot. Ezért részt vettünk dr. Hegedűs Lóránt volt pénzügyminiszterünk megtisztelő meghívása folytán a pénzügyminisztériumban tartott szombati értekezleteken s igyekeztünk az előadásainkon megvitatott és helyesnek tartott elveket a törvénybe is bevezetni. Ebből a célból három emlékiratot intéztünk a törvényhozáshoz s ezekben az 1920. évi adótörvény2—3. SZ. 77