Az adó, 1924 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1924 / 1. szám - A tisztajövedelem és a könyvszerű nyereség a jövedelem, kereseti és a társulati adónál

/;.'-. Till Károly: A tisztajövedelem és a könyvszerü nyereség. bekezdése értelmében, ha az adózó szabályszerű üzleti vagy gazdasági könyveket vezet, a hitelesített nyereség-veszteségszámla eredménye képezi a törvény 11. §-ának figyelembevételével az adóalapot. Épen a jövedelemadóra való tekintettel kiemelendő, hogy a hivatkozott 11. §. 2. bekezdése értelmében értékcsökkenési tartalékalap adómentesen alakítható, továbbá az 1922 : XXIII. t.-c. végrehajtása tárgyában kiadott 180.000. sz. P. M. Utasítás 48. §-a értelmében levonandó a nyers bevételből az anyag- és árukészlet beszerzésére fordított összegnek az a része, amely az év folyamán beszerzett és az év végéig értékesített anyag- és árukészletre esik. .4 társulati adó alapja az 1922 : XXIV. t.-c. 12. §-a szerint a megelőző gazdasági év „adóköteles nyeresége", vagyis a mérlegszerű nyereség bizonyos tételek hozzáadásával, illetve levonásával. Kiemelendő, hogy levonható tételt képez itt: a) az értékcsökkenési tartalékalapba helyezett, vagy ezen címen lein összeg; b) a felújítási tartalékba helyezett összeg; c) a kereseti adóval ellentétben az árubeszerzésre fordított összeg korlátozás nélkül. Az 1922 : XXIII. t.-c. végrehajtása tárgyában kiadott 180.000. számú Utasítás 127. §-a értelmében a kereseti adóalapot a jövedelemadó kivetése sorún való felhasználás végett az ideiglenesen adómentes vállalatokra nézve is meg kell állapítani. továbbá ugyanezen Utasítás 129. §-a 2. bekezdése értelmében, ha az adózó jövedelemadójának a kivetése nem ugyanazon pénzügyi igazgatóság illetékes, mint amelyik az altalános kereseti adóalapot megállapította, akkor a jövedelemadó kivetésére illetékes pénzügyi igazgatósággal a kereseti adó összegétjén a jogorvoslati eljárás során beállott változást közölni kell. Mit következtethetünk ebből? Azt az intenciót, hogy a kereseti adó alapja a jövedelemadó alapjává is kíván tétetni. Enélkül semmi értelme nem volna annak, hogy a kereseti adóalap cs az abban beállott változás a társhatósággal közöltessék. De váljon lehetséges-e a kereseti adóalapot a jövedelemadó alapjává tenni anélkül, hogy anyagi jogszabályt sértenénk? Kevésbbé, és pedig azon egyszemű oknál fogva, mert a szabad kereseti pálya tiszta jövedelme a legtöbb esetben más eredményt fog mutatni a kereseti és más eredményt a jövedelemadótörvény alkalmazásával, mert amíg a kereseti adótörvény értéke csökkenési tartalékalap alakítását megengedi, addig a jövedelemadóalap kimunkálása során ilyen tartalékolást a törvény anyagi rendelkezéseinéi fogva el kell vetnünk, viszont hiteles nyereség-vesztesség számla bemutatása mellett, amíg a jövedelemadónál az anyag és áru beszerzésére fordított egész összeget levonhatjuk a nyers bevételből, eddig a kerestf adó Utasítás rendelkezései szerint csak az év folyamán szerzett és eladott áruk „beszerzési" árát. Más szóval ugyanaz a tiszta jövedelem a két adónemnél kétféle megfontolást igényel és kétféle eredményt is mutathat; ami annál kevésbbé kívánatos, mert a természetesen (és nem jogilag) gondolkozó adózónak soha sem og a fejébe férni az, hogy hogyan lehet ugyanazon kereset után kétféle adóalapot megállapítani. Ügy tartja, hogy egy időben mind a kettő nem lehet helyes. Hogy jogilag lehetséges, ami fentebbi logikával lehetetlen, — az más kérdés. — mindenesetre azonban kívánatos a logikust a jogossal összhangba hozni, különösen akkor, ha az a kincstárra nézve nem káros. Hogy milyen lényeges különbséget jelent az adózóra nézve az értékcsökkenési tartalékalap alakításának megengedett vagy meg nem engedett volta, továbbá ama körülmény, hogy az árubeszerzésre fordított egész összeg, avagy csak az év folyamán szerzett és eladott áruk beszerzést értéke vonható le a nyers bevételből — arról beszélni is felesleges— annál kevésbbé, mert ezen lap hasábjain (másnak a tollából ugyan) a múltban ez példákkal kellően illusztrálhatott, ellenben tontosabbnak tartom annak ki1. sz. 25