Az adó, 1924 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1924 / 8-9. szám - A tartalékok felhasználásának kérdése a társulati adó szempontjából

Dr. Szekerke L.: A tartalékok felhasználása a társulati adó szempontjából. kiadásként elszámolni, mert az elhasználódás által okozott értékveszteség erejéig leírást vagy tartalékolást minden üzletévben adómentesen eszközölhetne. Ennek az eljárásnak azonban a jelen esetben az a törvényes akadálya, hogy az illető vagyontárgyak a könyvekben már le vannak írva és csupán 1 koronával szerepelnek a mérlegben. Minthogy pedig a leírt összeget a leírás évében megadóztatták, ennélfogva a mérlegkontinuitás elvénél fogva tz az adóztatás a későbbi évekre is kihat és a későbbi években jelentkező tényleges értékcsökkenésnek, nyereségként való megadóztatását eredményezi. Ilyen esetben a vállalatot fenyegető adózási hátrányt oly módon tehet elkerülni, hogy a leírás folytán keletkezett titkos tartalékot a realizálódás arányában, az illető vagyontárgy évi értékcsökkenésének megfelelő részletekben nyilt tartalékká változtatjuk. Minthogy pedig a titkos tartalék a keletkezés idején meg volt adóztatva, ennélfogva az abból elvont összeget az adóalaphoz hozzászámítani nem szabad. Az itt leírt folyamatot az alábbi táblázat tünteti fel, amely azzal a feltevéssel készült, hogy az illető vagyontárgy élettartama 10 év: Év Tényleg az év elején es érték az év végén Leírás összege Könyv szerinti érték Nyilt tartalék Titkos tartalék Nyilt és titkos tartalék összesen 1. 10,000.000 9,000.000 1,000.000 9,000.000 1 2 9,000.000 8,000.000 8.999.999 1 — -f 7,999.999 = = 7,999.999 3. 8,000.000 7,000.000 — 1 1,000.000 + 6,999.999 = = 7,999.999 4. 7,000.000 6,000.000 — 1 2,000.000 + 5,999.999 = = 7,999.999 5. 6,000 000 5,000.000 — 1 3,000.000 + 4,999.999 = = 7,999.999 6. 5,000.000 4,000.000 — 1 4,000.000 4 3,999.999 = = 7,999.999 7. 4,000.000 3,000.000 — 1 5,000.000 + 2,999.999 = = 7,999.999 8. 3,000.000 2,000.000 — 1 6,000.000 + 1,999.999 = - 7,999.999 9. 2,000.000 1,000.000 — 1 7,000.000 4- 999.999 = = 7,999.999 10. 1,000.000 — — 1 8,000.000 + — 1 = = 7,999.999 A titkos tartalék tehát ugyanolyan mértékben csökken, mint a tényleges érték, másrészt a nyilt tartalék összege a 10-ik év végén éri el a második évben időelőtt történt leírás összegét. VIII. A tartalékok megszüntetése gazdasági értelemben különbözik úgy a felhasználástól, mint az átváltoztatástól. Megszüntetés folytán a tartalék eltűnik a mérlegből és a felszabaduló összeget tetszés szerint fel lehet használni. A felhasználás legtöbbnyire a törzsvagyon gyarapítására szolgál, de nyereségként is ki lehet osztani. A könyvelés is ennek megfelelően történik: a tartalékszámlát megterhelik, viszont a tőkeszámlát vagy az eredményszámlát elismerik. Minthogy a tartalékot itt is elvonják eredeti rendeltetésétől, ennélfogva ez az aktus adójogi szempontból a felhasználással azonos elbírálás alá esik. Különös figyelmet érdemel ezzel kapcsolatban a részvénytársaságok által a megszüntetett tartalék terhére kiszolgáltatott ingyen részvények kérdése. Az ingyen részvények kiszolgáltatása azt a célt szolgálja, hogy a megszüntetett tartalékból felszabaduló összeg az alaptőke gyarapítására használtassák fel. Az ilyen akciónál adójogi szempontból arra kell ügyelni, hogy erre a célra adómentes tartalékok fel ne használtassanak. Ebben az esetben ugyanis az adómentes tartalékból elvont összeget a mérlegszerű nyereséghez hozzá kell adni, mert az adómentesen tartalékolt nyereség a törzsvagyon gyarapítására fordíttatik, ami pedig a V. U. 50. §. szerint a mérlegszerű nyereséghez hozzászámítandó tételt képez. Ha azonban az ingyen részvények kiadása megadóztatott tartalék terhére történt, úgy ez az adóalap megállapításánál közömbös, mert a tartaléknak az alaptőkéhez 8—9. sz. 261