Az adó, 1924 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1924 / 8-9. szám - A tartalékok felhasználásának kérdése a társulati adó szempontjából

Dr. Szekerke L.: A tartalékok felhasználása a társulati adó szempontjából. anyagi jogszabályokat a biztosító magánvállalatok m. kir. állami felügyelő hatóságnak 1924. évi 641. számú rendeletének 4. §-a tartalmazza, amely részletesen felsorolja azokat a tételeket, amelyeket az eredményszámlában ki kell mutatni. Ezek közül — a tartalékok felhasználásának kérdésével kapcsolatban — az a rendelkezés bír fontossággal, hogy az előző évről áthozott díjtartalékokat és függő kártartalékokat a bevételek között, míg az évzárlati díjtartalékokat és függő kártartalékokat, valamint az egyéb tartalékokat ugyancsak teljesen részletezve a kiadások között kell felsorolni. Ezen rendelkezésnél fogva a biztosító társaságok eredményszámlája a tartalékoknak úgy az üzletév elején, mint az üzletév végén létező állagát feltünteti és pedig az üzletév elején létező állagot az eredményszámla bevétel, az üzletév végén létező állagot pedig a kiadás oldalon, a következő sematikus felállítás szerint: Kiadás. Eredményszámla. Bevétel. A következő évek díjtartaléka. Függőben maradt károk tartaléka. Díjvisszatérítések tartaléka. (Az évvégi állagok szerint.) Az előző évről áthozott díjtartalék. Az előző évről áthozott függőben maradt károk tartaléka. Az előző évről áthozott díjvisszatérítési tartalék. Ezen könyvelési eljárás folytán a biztosító társaságoknál valamennyi tartalék évközi csökkenése, vagy növekedése már kifejezésre jut az eredményszámla egyenlegében. Éppen ezért az adóköteles nyereség megállapításánál : a) az adómentes tartalék növekedése vagy csökkenése miatt az eredményszám'án kimutatott egyenleget nem kell módosítani; b) az adóköteles tartalék növekedését a mérlegszerű nyereséghez hozzá kell adni, illetve a veszteségből le kell vonni, mert a kiadási oldalon szerepel és így a kimutatott nyereségegyenleget csökkentette, illetve a veszteségegyenleget növelte; c) az adóköteles tartalék csökkenését (felhasználás) a mérlegszerű nyereségből le kell vonni, illetve a veszteséghez hozzá kell adni. A biztosító társaságok speciális tartalékai tekintetében meg kell még jegyezni, hogy a V. U. 63. §-a értelmében adómentes a 196/1923. számú rendelet 2. §-a szerint bejelentett alapelveknek megfelelő életbiztosítási díjtartalék, továbbá a kárbiztosítás körében az üzleti év folyamán bejelentett, de ki nem fizetett kártérítési összegek fedezésére gyűjtött tartalék (függő kártartalék). A bejelentett károk összegét meghaladó tartalék azonban adóköteles. Ide tartozó speciális rendelkezés az is, hogy az életbiztosításoknál a biztosítottnak fizetett nyereségrészesedés (díjvisszatérítés) az adóalaphoz hozzá nem számítható. Ezzel szemben a kárbiztosítások után netán fizetett nyereségrészesedés adóköteles. VII. A tartalékok átváltoztatása. Mint fentebb említettem, a tartalékok átváltoztatását adójogi szempontból ugyanolyan elbánásban kell részesíteni, mint a tartalékok felhasználását, vagyis a tartalékok átváltoztatása esetén is a IV. fejezetben részletezett szabályok nyernek alkalmazást. A nyilt taríalek átváltoztatása a gyakorlatban oly módon történik, hogy a tartalék elnevezését egyszerűen megváltoztatják, vagy pedig úgy, hogy közvetlenül, vagy közvetve (pl. közvetítőszámlán, vagy az eredményszámlán keresztül) más tartalékszámlára vezetik át. Az átváltoztatás folytán csak a tartalék célja változik, ellenben az üzleteredményt nem befolyásolja. A tartalékok átváltoztatásának adójogi elbírálásánál arra kell ügyelni, hogy adómentes tartalékok átváltoztatása csak a törvény szerint adó8—9. sz. 259