Az adó, 1924 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1924 / 8-9. szám - A tartalékok felhasználásának kérdése a társulati adó szempontjából

Dr. Szekerke L.i A tartalékok felhasználása a társulati adó szempontjából* nyilt tartalékok alakíthatók adómentesen. (Helyszűke miatt a részletek tekintetében az említett §-ok tartalmára utalok.) Ide lehet számítani még a felpénzből képzett tartalékot is, amelyre a V. U. 76. §-ában foglalt szabály irányadó. Minden más célra szolgáló nyilt tartalék a V. U. 69. §. értelmében adóköteles és így azok keletkezésük évében rendszerint meg is vannak adóztatva. A titkos tartalékok általában adókötelesek, amelyeket a keletkezésük évében szintén meg kell adóztatni; kivételt képez a V. U. 58. és 59. §-aiban említett esetekben és az ott megengedett mértékű titkos tartalékolás, amely adómentes. A titkos tartalékok megadóztatása azonban a gyakorlatban ritkán valósul meg teljes mértékben, annak dacára, hogy a vállalat az adóvallomás kapcsán külön is köteles ezeket a rejtett tartalékokat bejelenteni. (V. U. 60. §. 3. bek.) A második kérdés amit a tartalékok felhasználásánál vizsgálni kell, az, hogy milyen célra fordítják a tartalékból elvont összeget. Nevezetesen: a tartalék terhére elszámolt kiadások a törvény értelmében levonható, vagy pedig hozzászámítandó tételt képeznek-e? A hozzászámítandó tételek a V. U. 42—60. §-aiban vannak kimerítően felsorolva, amely felsorolás részletes (taxativ), minélfogva olyan tehertételeket, amelyek ezekben a §-okban felsorolva nincsenek, nem szabad a mérlegszerű nyereséghez hozzászámítani. A V. U. 71-78. §-ai ugyan egyes levonandó tételeket külön is felsorolnak, azonban ez a felsorolás nem kimerítő, mert az előbbi szabályból következik, hogy minden óban tehertétel, amely a V. U. 42—60. §-aiban felsorolva nincsen, feltétlenül levonható tételt képez és az üzleteredmény terhére elszámolható. Valamennyi levonandó tételre nézve érvényes egyébként a V. U. 70. §-ának fent idézett rendelkezése abban a tekintetben, hogy az adóalap megállapításánál milyen elbánásban kell ezeket részesíteni. Megjegyzendő, hogy sem a tartalékolásnál, sem a felhasználásnál nem az elnevezés fontos, hanem a valódi gazdasági cél. Ezt az elvi álláspontot foglalja el a közigazgatási bíróság egyik ítéletében, amikor kimondja, hogy ,.nem volna a törvényhozó szándékával összeegyeztethető, hogy a tartalékalap nem szabatos megjelölése miatt a levonás kedvezménye a vállalattól elvonassék akkor, amikor a szóbanforgó alap célja nyilvánvaló és a felhasználás módja egyáltalában nem kétséges". (P. 10.947/1922. sz. Közig, és Pü. jogi Dt. XV. évi.. 82. sorsz.) Vagy újabban: „A tartalékalapok adókötelezettségének elbírálásánál azoknak mikénti elnevezése mellett a tényleges rendeltetés az irányadó, sőt ha az alap elnevezése kétségekre szolgáltatna okot, akkor az alap rendeltetése a döntő abban a kérdésben, hogy az adómentesség megilleti-e vagy sem a kérdéses alapot". (P. 11.747/1923. sz. Közig, és Pü. jogi Dt. XVI. évf. 40. sorsz.) A gazdasági cél: ténykérdés, amit bizonyítani lehet. Hivatkozom erre nézve a közig, bíróság P. 2.838/1921. sz. ítéletének következő részére: „A társulat alapszabályainak a panaszos által hivatkozott pontja szerint a társaság közgyűlése különleges célokra különös tartalékalapokat létesít. Az innen elrendelt felhívás dacára panaszos nem mutatta be azt a közgyűlési határozatot, amely a beruházási tartálékalap létesítését elrendelte és annak célját meghatározta. Ezen közgyűlési határozat hiányában nem állott módjában a bíróságnak megállapítani azt, hogy a szóbanforgó tartalék rendel-' tetése azonos-e a vállalat mérlegében található értékcsökkenési tartalékalappal és miután két különböző elnevezésű • tartalékalap célja azonosnak mindaddig nem tekinthető, amíg az ellenkező bebizonyítva nincs, a beiruházási tartalékalapot, az elnevezés után az értékcsökkenési tartalékalap mellett új beruházások fedezésére szolgáló tartaléknak kellett minősíteni". (Közig, és Pü. jogi Dt. XV. kötet 90. sorsz.) IV. A fenti szempontok figyelembe vételével a tartalékok felhasználásánál a következő négy eset lehetséges: A) Tartalék megadóztatva — felhasználás célja adóköteles; B) Tartalék megadóztatva — felhasználás célja adómentes; C) Tartalék adómentes — felhasználás célja adóköteles; D) Tartalék adómentes — felhasználás célja adómentes. 252 8-9. Sz.