Az adó, 1924 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1924 / 8-9. szám - A tartalékok felhasználásának kérdése a társulati adó szempontjából

Dr. Szekerke L.: A tartalékok felhasználása a társulati adó szempontjából. Mindegyik esetnek többféle változata lehetséges, aszerint, hogy a felhasználás mikép lett elkönyvelve. A tartalék felhasználásának könyvelése ugyanis kétféle módon történhetik és pedig vagy úgy, 1; hogy a felhasznált összegeket közvetlenül a tartalékszámlán könyvélik anélkül, hogy a felhasználandó rész a nyere ség-veszteség számlára is átvezettetnék, vagy történhetik úgy is, 2. hogy a felhasználandó rész: a) közvetlenül a nyereség-veszteség számlára, illetve b) valamely olyan számlára vezettetik át. amelynek egyenlege a nyereség-veszteség számlában jut kifejezésre. Ezekre a különböző könyvelési módokra a V. U. 74. §-a is reámutat és a következő példák annak szemléltetésére szolgálnak, hogy a különböző könyvelési módok mellett a tartalékok felhasználása mikép befolyásolja a mérlegszerű egyenleget és így milyen elbánásban kell az egyes eseteket részesíteni. Valamennyi könyvelési módnál különös figyelmet kell még fordítani arra, hogy a tartaléktól elvont összeg ellenében szerzett-e a vállalat olyan vagyontárgyat, amelyet valamely vagyonszámlán ki kell tüntetni, mert ebben az esetben azt is vizsgálat tárgyává kell tenni, hogy a megszerzett vagyontárgy értékével a vonatkozó vagyonszámlát megterhelték-e. Ennek elmaradása esetén ugyanis a nyilt tartalékból felhasznált összeg — amint az alábbi példákból kitűnik — titkos tartalékká változik át. A) Megadóztatott tartalék terhére hozzászámítandó tételt képező kiadások számoltattak el. Ebben az esetben a kiadások összegét a mérlegszerű nyereségből nem szabad levonni, mert az ilyen kiadások a törvény értelmében nem terhelhetik az üzleti nyereséget. A megadóztatott tartalék keletkezésének szemléltetésére szolgáljon a következő példa, amely szerint a vállalat pl. 1922. évben az üzleti nyereségből 10,000.000 koronát helyezett rendkívüli tartalékalapba. Tartozik. Rendkívüli tart.-alapszámla. Követel. 1922. Korona 1922. Korona XII. 31. Mérlegnek 10,000.000 XII. 32. Eredményszámlától 10,000.000 10,000.000 10,000.000 1923. 10,000.000 Tartozik. Eredményszámla. Követel. 1922. XII. 31. Rendkívüli tartalékalapszámlának . . stb. Korona 10,000.000 stb. Korona Az ily módon tartalékolt összeget természetesen az adóköteles nyereség kiszámításánál a mérlegszerű nyereséghez hozzászámították, mert az. eredményszámla megterhelése folytán a kimutatott üzleti nyereség kisebb volt a tartalékba helyezett össze ggel és a tartalékolás célja nem adómentes. Ezt a tartalékot a vállalat 1923. év folyamán pl. új gép beszerzésére fordítja, amely a V. U. 49. §. értelmében hozzászámítandó tételt képez. A kiadás elkönyvelése kétféle módon történhetik: 8—9. SZ. 253