Az adó, 1924 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1924 / 8-9. szám

Benedek Sándor hetven éves. Benedek Sándor hetven éves. A m. kir. közigazgatási bíróság tudós másodelnöke, lapunk szerkesztőbizottságának fáradhatatlan vezetője és szellemi irányí­tója a közelmúlt napokban lépte át azt a mérföldkövet, amely a termő őszt a télelőtől, a gyümölcshullást a természet megpihené­sétől elválasztja. Ezt a mesgyét elérni csak keveseknek adatott, de úgy, ahogy ő azt elérte: a hetven év bölcsességével, a hatvan év nyugalmával, az ötven év munkabírásával, a negyven év vasaka­ratával, a harminc év éles szemével, a húsz év ideális rajongásával és a tíz év derűs hitével; — az csak a kiválasztottaknak jutott, akiknek életfolyását Isten a maga jókedvében irányította. Ebből a hetven évből egy fél évszázad a köz javára esik; komoly és altruista célok és tények ragyognak ki ebből a páyafutásból, csillogó gon­dolatok ezrei, leírott betűk milliárdjai, melyek közül egyik sem szolgálta annak az érdekét, aki azokat megalkotta. Mi — ennek a Szemlének szerkesztősége — ezt az ünnepet a mi házi ünnepünknek tekintjük és igaz ragaszkodással, a velünk együtt végzett munkáért kijáró hálás szeretettel ünnepeljük. Profán dolognak tartanánk, hogy mi, akik vele az év minden napján a mun­kában egyesülünk, fellengős dicsénekeket zengedezzünk a mi vezé­rünkről. Meg kell elégednünk annak a megállapításával, hogy Ember, aki csak másokért és soha sem magáért cselekedett. Nem mindennapi pályafutásának adatait rideg sorrendben alább közöljük azért, hogy maradandó nyoma legyen annak, mily nagy és sok­irányú tevékenységet fejthet ki az a lélek, amelyben a mások sze­retete legyőzi önnönmagának szeretetét. Benedek Sándor hetven éves. A kor, mely másoknak már a pihenés kiérdemelt babérjait hinti lábuk alá, őt munkaasztalánál találja. Ugyanabban a törhetetlen és hitét nem vesztett buzgalom­ban, mint találta a nyári hajnal sugara. És amint elnézzük ezt a gyermekiesen derűs arcot, amelyre csak az okuláré tud szigort parancsolni, úgy érezzük, hogy nem az alkony szele szisszen, hanem a nyugovó nap dicsfénye ragyog körülöttünk, amely nem elmúlást, nem pihenést, hanem egy kedves, barátságos, nyugodt és meghitt családi estét jelez. Tartsa Isten Benedek Sándort sokáig közöttünk, adjon neki sok örömet abban a munkánkban, amely minden betűjében az ő szellemét tükrözi vissza. Benedek Sándor 1854. szeptember 14-én született régi székely csa­ládból. A jogot Debrecenben végezte 1876-ban s pénzügyi fogalmazógya­kornok lett az ottani pénzügyigazgatóságnál, tehát jelenleg a 49-ik hivatali évét szolgálja. A pénzügyi közigazgatásban 20 évet töltött s ezalatt mimsz­8-9. sz. 249

Next

/
Thumbnails
Contents