Az adó, 1923 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1923 / 2-3. szám - Az általános kereseti adóról szóló végrehajtási utasítás ismertetése

Dr. Jakab László: Az általános kereseti adóról. Ám ezt kívánja a juris ratio is, mely oda irányul, hogy a jövedelemadó kivetése legkésőbb az adókivetési eljárás befejeztéig a fél által beszolgáltatott helyes és számszerű adatokon alapuljon. A két kelléknek már eredetileg egy időpontban fennforgása követelményed a grammatikai interpretáció is kizárja, hiszen ha ez kívántatott volna kifeieztetni, a megfelelő Utasításhely így lett volna leszövegezendő: „A kellő időben beadott számszerű bevallás esetén a tehertételek levonhatók." Ámde a megfelelő Utasításhely (G. 3.) így szól: „A kellő időben beadott és számszerű bevallás esetén a tehertételek levonhatók." Amikor az utasítás különböző helyei a tehertételek levonhatóságának e két kellékét tárgyalják, mindig az „és" kötőszó szerepel, már pedig az „és" kötőszó, a kötőszóknak mintegy tipusa, általában az egyenrangúság, nem pedig az egyidejűség viszonyát fejezi ki. (L. Simonyi Zsigmond: A magyar nyelv, Budapest 1905. 471. lap.) Az egyedüli észszerű nyelvtani magyarázat tehát az, hogy az Utasítás egyszerűen két kelléknek követelményét kívánta kifejezni, s ha külön-külön más-rnás szempontból lehetségessé tette mindkét kellék pótolhatását, bizonyára nem kívánta ezt megszorítani egy harmadik szempontból, legkevésbé oly esetben, mikor ez egyik kellék (a kellő időbeni vallomás) már eredetileg fennállott, a másik kellék pedig (a számszerűség) az adókivetési eljáráson belül pótoltatott. Last but not least és ami különben összefoglalásnak is megfelelhet: általános szabály, hogy csak a kedvezményekre vonatkozó jogszabályok alkalmazhatók megszorítóan, de nem általános jogokra vonatkozó rendelkezések. Már pedig a terhek levonása nem kedvezmény, hanem általános jog, mert hiszen a törvény az adót a valóságos jövedelem után követeli, tehát ama jövedelem után, amely a terhek levonása után fennmarad. Mielőtt végül a kérdéshez de lege ferenda szólnánk hozzá, meg kell várnunk legmagasabb pénzügyi Aeropágunknak, a m. kir. Közigazgatási' Bíróságnak kifejtendő joggyakorlatát, mert hiszen az 1920—21. évi adókivetések, illetőleg a már hivatkozott és törvényerőre emelt 52.000. sz. rendelet eddig még a Közigazgatási Bíróság vizsgálatának tárgyát nem képezhették. Illllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllltlllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllltilllllllllllllllllllltllllllll Az általános kereseti adóról szóló végrehajtási utasítás ismertetése. Irta: dr. Jakab László, p. ü. miniszteri osztálytanácsos. Az általános kereseti adót abban a községben vagy városban vetik ki, ahol az adózó az üzletét, az üzemét, vagy más haszonhajtó foglalkozását folytatja. Ha a foglalkozás nincs helyhez kötve, amennyiben az teleppel nem kapcsolatos, akkor az adózónak állandó lakóhelyén vetik ki az adót. Az általános kereseti adót a törvény és a végrehajtási utasítás rendelkezése szerint a valóságos tiszta jövedelem után kell kivetni. A valóságos tiszta jövedelmet csak abban az esetben lehet megállapítani, ha az adózó az üzleti bevételeit és kiadásait feljegyzi. A végrehajtási utasítás ennek a célnak elérése végett elrendeli az általános könyvvezetési kötelességet. A 85. §. szerint mindazok, akik ipari, kereskedelmi, bányászati, értelmi vagy bárminő más haszonhajtó foglalkozást folytatnak, olyan üzleti könyveket kötelesek vezetni, amelyekből a teljes üzleti forgalmat és az üzleti jövedelmet pontosan meg lehet állapítani. A végrehajtási utasítás egyes főbb foglalkozási csoportokra nézve még részletesen is meghatározza a 70 2—3. sz.