Az adó, 1923 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1923 / 2-3. szám - Az általános kereseti adóról szóló végrehajtási utasítás ismertetése

Dr. Jakab László: Az általános kereseti adóról. vezetendő könyveket. Ezeket a fontos rendelkezéseket alább részletesen ismertetjük: Az iparosok könyvvezetési kötelessége. Az önálló iparos legalább a következő könyveket köteles vezetni. I. Olyan iparos, aki csak a megrendelő által neki átadott anyagot dolgozza fel és maga nem ad anyagot a megrendelt munkához, köteles vezetni: 1. Megrendelési könyvet. Ebbe a könyvbe sorrendben be kell vezetni a megrendelő nevét, pontos lakóhelyét (kerület, utca, házszám) a megrendelt munka megjelölését és a kialkudott munkadíjat, továbbá a munkaszállítás napját, a munkadíj megfizetésének napját és annak összegét. 2. Feljegyzési könyvet. Ebbe a könyvbe sorrendben be kell vezetni: a) az üzleti bevételeket a fizető üzletfél nevének feltüntetésével; b) az üzleti kiadásokat, amelyek közé azonban a háztartási kiadások nem tartoznak. II. Olyan iparos, aki az anyagot is maga adja a megrendelt munkához, a következő könyveket köteles vezetni: A) Kisiparos, ha a műhelyben ott dolgozó 3 segédnél több segédet nem alkalmaz, köteles vezetni: 1. Megrendelési könyvet (az I. 1. pont szerint); 2. Feljegyzési könyvet (az I. 2. pont szerint); 3. Anyagbeszerzési könyvet. Ebbe a könyvbe a számlák vagy jegyzékek szerint a beszerzés sorrendjében be kell vezetni az anyagvásárlásokat. Nevezetesen be kell vezetni: a) a vásárlás napját, vagyis a számla vagy jegyzék keltét, b) a beszerzési forrást, vagyis a számlázó cég nevét és székhelyét, végül c) a számla összegét (a vételárat). Ezt a könyvet az év végével le kell zárni, leltározás útján meg kell állapítani az anyagok készletét és a könyvben ezt is fel kell tüntetni, mint a következő üzleti évre átvitt anyagkészletet. Az anyagkészletet beszerzési áron kel! értékelni, ha pedig valamely anyag beszerzési időpontja nem állapítható meg, amennyiben az üzletév folyamán több izben vásárolt az adózó ugyanolyan anyagot és így nem tudható, hogy az anyag melyik beszerzésből maradt meg, akkor a legutolsó beszerzési ár szerint kell annak az értékét megállapítani. B) Kisiparos, ha legalább is 4 segédet alkalmaz, vagy ha külső segédmunkással dolgoztat, köteles vezetni: 1. Megrendelési könyvet az I .1. pont szerint. 2. Feljegyzési könyvet az I. 2. pont szerint. 3. Anyagnyilvántartási könyvet, amelybe a beszerzett anyagot időrendben ugyanúgy kell bevezetni, mint a fentebb említett anyagbeszerzési könyvbe. Az anyagnyilvántartási könyvbe azonban ugyancsak időrendben még az anyagfelhasználásokat is be kell vezetni. Továbbá ezt a könyvet is anyag- és értékleltárral kell az üzletév végével lezárni. Ennek az anyagnyilvántartási könyvnek a vezetését a „Baross Szövetség" indokolt felterjesztése folytán egyelőre felfüggesztette a pénzügyminiszter és elrendelte, hogy a kisiparosok anyagbeszerzési könyvet vezessenek akkor is, ha négy vagy négynél több segédet tartanak, vagy ha külső segédmunkással dolgoztatnak. Ez lényeges könnyítés a kisiparosokra nézve, mert az anyag felhasználásának részletes könyvelése igen nagy adminisztratív munkát okozna. C) Nagyiparos, azaz olyan ipari vállalkozó, aki a vállalatában több, mint húsz munkást alkalmaz, vagy a gyáros legalább is a következő könyveket köteles vezetni: 1. Pénztárkönyvet. 2. Naplót, mely a pénztári tételek kivételével a vállalatnál előforduló összes többi üzleti eseményeket időrendi sorrendben tartalmazza. 3. Főkönyvet. 4. Folyószámlakönyvet, amelybe természetesen az adózóval elszámolási viszonyban álló pénzintézetek is felveendők. 2—3. SZ. 71