Az adó, 1923 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1923 / 2-3. szám - A magyar egyenes adórendszer (Folytatás.) 3. r

Benedek Sándor: A magyar egyenes adórendszer. tatási probléma, de fontos nemzeti érdek is. A trianoni békeszerződés széttépte ugyan a régi Magyarországot, de nem szüntette meg a történelmi alapon nyugvó gazdasági1 összeköttetést. Ez a gazdasági kapcsolat összekötő hidat képez a nemzeti egység számára is a hazai és külföldi magyarok között. A kétszeres adóztatás könnyen meglazíthatja a gazdasági kapcsolatot s akkor a nemzeti egység, emez összekötő hidja is összeroppan. A kétszeres adóztatást az államok nemzetközi szerződésekkel szokták rendezni. Csonka-Magyarország ilyen szerződéseket még. nem köthetett. A törvényhozás pedig felhatalmazta a pénzügyminis, tert, hogy a kétszeres adóztatás kérdésében nemcsak a kereseti adónál, hanem a társulati és jövedelemadónál is belátása szerint rendelkezzék. A pénzügyminister eddi'g nem élt ezzel a felhatalmazással, s az egész probléma kérdőjel maradt. A kereseti adó végrehajtási utasítása azonban már e részben bizonyos haladást jelent. Nem alkot ugyan általános érvényű szabályt, de kimondja, hogy a pénzügyminister esetről-esetre fog az adózóknak a kétszeres adóztatásra vonatkozó kérelme felett határozni. Ennek a rendelkezésnek belső értéke az egyes ügyek érdemi elintézésétől függr amire nézve még homályban vagyunk. Okunk van azonban a baj orvoslását reményleni, mert a végrehajtási utasítás a méltányos elbánást indokoló körülményeket keresi. Ilyen körülményeket pedig oőviben talál a pénzügyi hatóság, ha nem tekinti a kétszeres adóztatást egyszerű financiális kérdésnek, hanem meglátja abban a közgazdasági és nemzeti szempontokat is. VI. Ezzel eljutottam előadásom végéhez s csak egy pár rövid" reflexiót fűzök hozzá. Egyik az, hogy megjavított adórendszerünk jórészben sikerült törvényalkotás. Vannak hibái, van hiba a kereseti adók kulcsában ís, de hát abnormális viszonyok között nem lehet tökéletest alkotni.. A pénzügyi célnak jobban megfelel. Az adóterhet arányosabban osztja el, úgy az egyes gazdasági osztályok, mint az adóalanyok között. A törvényszerkesztési technika szempontjából is haladást jelent. Másik ténymegállapításom, hogy a gazdasági osztályok a nagyadókkal szemben eddig szokatlan megértést tanúsítanak. Példa erre az adóbúza, mely ugyan érthető felszisszenések között született, de a domináló agrárpolitikai hatalom szankciója nélkül nem válhatott volna törvénnyé. Másik bizonyság az ipari és kereskedelmi érdekeltségek tegnapi határozata. Az a tiszteletre méltó gazdasági osztály, melynek anyagi kibontakozásunk problémájában ügydöntő hi1vatása van, elismeri ebben a reáháruló adóteher jogosságát s a pénzügyi kormányzat részére minden módot és eszközt megadni kész, melyre a kereseti adó alapját képező tiszta jövedelem megállapíthatása céljából szüksége van.. Ez a tisztult felfogás, mely 56 2—3.. sz.