Az adó, 1923 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1923 / 1. szám - A vagyonátruházási illetékek jogrendszere

Dr. Pcrényi József: A vagyonátruházási illetékek jogrendszere. illetékhez való joga megnyílik az ingatlan visszterhes átruházása esetén a jogügylet megkötése napján. Ha okirat van, ennek kelte tekintendő a szerződés megkötése napjának. Mindezekből következik, hogy az illetékek követelhetése szempontjából fontosabb momentum a jogügylet megkötése, mint a tradíció, E szerint ingatlanok szerzésének megilletékezéséhez nem szükséges, hogy azok telekkönyvileg átadassanak a tulajdonjog bekeblezése útján. Ha a bekeblezést a birtokos nem kéri és telekkönyvön kívül birtokba vette az ingatlant, akkor az átadást, helyesebben birtokbabocsátást úgy is megtörténtnek kell tekinteni. De különben is a kötelmi igény megszerzésével a jogszerű átadást (telekkönyvi átadást) bármikor követeim lehet, és ennélfogva illeték szempontjából közömbös, hogy az átadás tényleg megtörtént-e már, vagy mikor fog megtörténni. Mindaddig, míg a kötelmi igény fennáll és ennek alapján átadás követelhető, avagy a jogügylet a valóságos birtokbavétel jogcíméül szolgál, fennáll az illetékkötelezettség is. * * * Ennek a megállapításnak nagy súlya van a gyakorlatban és az illeték jogossága kérdésének elbírálásánál állandóan szem előtt kell tartani. Ebből a megállapításból vezethető le, hogy az átadás, vagyis tényleges birtokbavétel alapján vagyonátruházási illetéket kell követelni akkor is, ha az ingatlan átruházására vonatkozó jogügylet megkötése nem bizonyítható. Továbbá fennáll az illetékkötelezettség akkor is, ha ingatlan elidegenítésre csak szóbeli szerződés köttetett. Ebből a megállapításból következtethető, hogy az ingatlan átruházására vonatkozó szóbeli jogügyletek illetékkötelesek (1920 : XXXIV. t.-c. 1. §. harmadik bekezdése), dacára annak, hogy az 1920 : XXXVI. (birtokrendezési) törvény 77. §., illetve az 1918. évi 4.420. M. E. számú kormányrendelet 1. §-a szerint az ingatlant elidegenítő jogügylet érvényességéhez a jogügylet okiratba foglalása szükséges. Okirat nélkül ingatlan elidegenítő szerződést kötni tilos. De ha tilos módon szóbeli szerződés alapján az ingatlan birtokba vétetett, a birtokbavétel egymaga is megállapítja az illetékkötelezettséget. Minthogy pedig a szóbeli szerződések alapján a felek megegyezése folytán tilos és megtámadható módon, de mégis bármikor bekövetkezhetik a birtokbavétel, továbbá minthogy a tilos módon szerzett vételi jog harmadik személyekre átruházható a nélkül, hogy a tényleges birtokbavétel megtörtént volna, és ily módon a tulajdon iránt való igény újabb jogszerzőkre is átszármazhatik, az illetékkötelezettség már a szóbeli szerződés megkötésével beállottnak tekintendő. így rendeli ezt a törvény. Fennáll tehát a bejelentési kötelezettség az ingatlanok átruházása iránt kötött szóbeli szerződésekre nézve is, és nem helyeselhető az a gyakorlat, mely a közigazgatási bíróság néhány ítélete szerint azon a téves jogelven nyugszik, hogy érvénytelen jogügylet után nem jár illeték. Az illetéktörvény nem ismer érvénytelen jogügyletet és a törvény 67. §-a szerint az érvénytelenség mindig utólagosan a felek által bizonyítandó és csakis a bírósági vagy illetékes hatósági határozat alapján vehető figyelembe. Az illetéktörvény tehát nem nyújt módot arra, hogy valaki az illetékkötelezettség alul szabaduljon a nélkül, hogy az érvénytelen jogügyletnek vagy tilos cselekményének minden következményeit ne viselje. Az illetéktörvény 5. §-a megállapítja, hogy ezen törvény rendelkezései csak ennek a törvénynek alkalmazása szempontjából irányadók. Nem lehet tehát a törvény rendelkezéseinek végrehajtásából a magánjogi szabályokkal ellenkező megállapításra következtetni. Az illetékkiszabás céljából való bejelentés kötelezettségével és az illeték jogosságának megállapításával még a jogügylet érvényessége elismerve nincsen.*) i A *)Ji' bövebben °r- Perényi József: »A tilos jogügyletek illetékkötelezettsége* címmel Az Ado 1922. evi december havi füzetében megjelent tanulmányát. 20 1. sz.