Az adó, 1923 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1923 / 1. szám - A vagyonátruházási illetékek jogrendszere

Dr. Petényi József: A vagyonátruházási illetékek jogrendszere. A közigazgatási bíróság (az 1918 : XI. t.-c. alapján) nem tekintette ajándékozási jogügyletről szóló okiratnak azt az okiratot, melyben a felek hivatkoznak a szóbelileg előbb megkötött ajándékozási szerződésre. Ily értelemben ítéletet is hozott. (2.418/920. sz. Az Adó 1921. évf. 302. old. S0. jogeset.) Ennek a felfogásnak további alkalmazása ma már ki van zárva, mert az 1920 : XXXIV. t.-c. 89. §-ának szövegezése ezt a kérdést végleg tisztázta, és az* 1918 : XI. t.-c. 15. §. utolsóelőtti bekezdése téves magyarázásának útját vágta. A visszteher mellett történő átruházások közül csakis az ingatlanokra vonatkozó jogügyletek esnek vagyonátruházási illeték alá, ellenben az ingókra vonatkozókra kivétel nélkül az okirati illetékek szabályai hatályosak. Vagyonátruházási illeték alá ennélfogva a visszterhes jogügyletek közül csakis az ingatlan adásvevés, ingatlanok cseréje, ingatlan átengedésével kötött életjáradéki, vagy társasági, vagy egyéb szerződések és jogügyletek, ingatlan árverési vételek, bírói ítélet folytán ingatlan átruházások, ingatlan kisajátítás stb. tartoznak. Ellenben nem tartoznak ide, hanem okirati illetékezés alá veendők ugyanezen jogügyletek, ha ingókra vonatkoznak. Az ingatlanokkal összefüggő jogok, mint általában minden pénzértékkel bíró jog, ingóságoknak tekintendők (T. 2. §.), tehát okirati illeték alá esnek. De-ha az ingatlanokhoz kapcsolt jogokat, jogosítványokat és kiváltságokat az ingatlanokkal együtt ruházzák át, akkor illeték szempontjából az ingatlanokkal egyenlő elbánás alá esnek. (T. 2. §. V. ut. 108. §.) Gyakorlati példa erre a közigazgatási bíróság egyik ítélete (2.598/921. szám. Az Adó 1922. évf. 26. jogeset), mely kimondja, hogy az ingatlannal együtt átruházott ipartelepengedély szintén ingatlan vagyonátruházási illeték alá esik, mert ez nem személyhez kötött jogosítvány, mint az iparengedély, hanem ingatlanhoz kötött jog és a tényállás szerint az ingatlannal együtt ruháztatott át. Egy másik ítélet is van (24.637/918. sz. Az Adó 1920. évf. 59. old.. 29. eset.), melyből azt lehet látni, hogy az ingatlanhoz kapcsolt jogokra vonatkozó ezt a szabályt szorosan kell magyarázni. Ezen ítélet a zártkutatmányi jogot ingóságnak minősíti, mert ezt évről-évre újra kell megszerezni. Nem tekinthető tehát a zártkutatmány az ingatlanhoz kapcsolt jogosítványnak és akkor sem lehet ingatlannak minősíteni, ha a kutatási térrel együtt ruháztatik át. A törvény szerint csupán az ingatlan haszonélvezeti és használati szolgalom megszerzése és átruházása tekintendő minden körülmények között olyannak, mintha magát az ingatlant ruházták volna át. (T. 2. §.) Ezen szolgalmak visszterhes megszüntetése azonban már okirati illeték alá esik. (111. dj. 88. tétele.) A vagyonátruházási illetékről szóló törvény hatálya alá tartozik még az öröklési, ajándékozási ügyleteken, valamint a visszterhes ingatlan vagyonátruházásokon kívül minden olyan ingatlan vagyonátruházás is, mely a törvényben részletesen felsorolt esetek közé nem tartozik. A törvény erre vonatkozó 112. §-a igen elasztikus. Sokkal több eset fér ebbe bele, mint amit a rövid szakasz sejteni enged. E szerint 5% vagyonátruházási illeték alá tartozik az eredeti vagyonszerzési módokkal szerzett ingatlanok tulajdonjogi bekeblezése. Ily címek: az elbirtoklás, kiszáradt meder, növedék stb. Továbbá a származékos szerzések közül az egyesség folytán szerzett ingatlanok. Pl. tartási igény kielégítése végett átadott ingatlanok, vagy a nő hozományából vett ingatlan kiadása a készpénzhozomány helyett stb.. A szolgálati viszonyból eredő ingatlan átruházás. A szerencseszerződések folytán, vagy jogosítványok ellenében ingatlanok átengedése stb. stb. * * * A vagyonátruházási illetékkötelezettséghez a tulajdonszerzés' két aktusának bármelyike is elegendő. Rendszerint a jogcím megszerzésével, illetőleg a jogügylet megkötésével keletkezik az illetékkötelezettség. Tehát 18 1 sz