Az adó, 1923 (11. évfolyam, 1-10. szám)
1923 / 1. szám - A vagyonátruházási illetékek jogrendszere
Dr. Perényi József: A vagyonátruházási illetékek jogrenászere. 5. növedék (accessio), iszapolás (alluvio), kiszáradt vízmeder stb.; 6. elbirtoklás (usucapio). Származékos szerzési módok (Acquisitio derivativa): 1. Szerződéssel: ellenszolgáltatás nélkül (ajándékozás); ellenszolgáltatással: pénzben (adásvevés); tárggyal (csere); szolgálattal (szolgálati szerződés); jogokkal (életjáradéki szerződés, társasági szerződés, szerencseszerződés, egyezség stb.); 2. örökösödés folytán (hagyaték, hagyomány); 3. bírói ítélettel vagy végrehajtással (árverés); 4. törvényes rendelkezés folytán (kisajátítás, rekvirálás stb.). Ezen szerzési módokkal jönnek létre a vagyonátruházások és az elősorolt jogcímek egyszersmind a vagyonátruházási illetékek kategóriáit is megállapítják. * * * Az előbbiekben előadott szerzési módokkal létrejött vagyonátruházásokat illetékrendszerünk két csoportba osztja. Az egyik csoport a voltaképeni vagyonátruházási illetékek tárgyát képezi, a másik csoport ellenben az okirati illetékek körébe tartozik. Okirati illetékeknek azokat az illetékeket nevezzük, melyek az okirat létezéséhez fűződnek és az okirat tartalma szerint rovandók le. A vagyonátruházási illetékek ellenben a vagyonátruházás tényéhez fűződnek. Amennyiben pedig okirat is van, az mint a jogügylét bizonyítéka jön figyelembe, de nem szolgál közvetlenül a vagyonátruházási illetéknek tárgyául. Nem szabad azt hinni, hogy a kétféle csoportra vonatkozó törvényes rendelkezések merev tagoltságban lennének egymással. A vagyonátruházási illetékről szóló törvény okirati illetékszabályt is tartalmaz. így az 1920: XXXIV. t.-c. 4. §. megállapítja, hogy a vagyonátruházási jogügyletekről szóló okiratok rendszerint ívenként 2 K okirati illeték alá esnek. Kivétel az ingyenest vagyonátruházásokról szóló okirat első íve, melyre 5 K bélyegilleték jár. Azonkívül okirat kiállításához van kötve a vagyonátruházási illeték ingók ajándékozásánál is. (T. 89. §.) Tehát a vagyonátruházási illeték ez esetben úgy tűnik fel, mintha okirati illeték volna. Ezzel szemben az okirati illetékre vonatkozó törvények és szabályok igen sok esetben olyan rendelkezéseket tartalmaznak, melyek szerint az okirati illeték okirat nélkül is lerovandó. Ilyenek az úgynevezett társulati illetékek (1920!: XXIV. t.-c. 14—19. §. és 111. díj. 89. t.), továbbá a haszonbérleti szerződések illetékei. (1920. : XXIV. t.-c. 4. §.) Látható ebből, hogy jogrendszerünk nincs teljesen kikristályosodva. Az okirat létezése vagy nem létezése nem igazi alapja a felosztásnak. Sokkal inkább áll az, hogy a forgalmi illetékek főtörvényét az okirati illetékre vonatkozó törvények és szabályok képezik, és a vagyonátruházási illetékről szóló törvény ezeknek egy kihasított különleges része. A vagyonátruházási illetékekről szóló törvény hatálya alá legteljesebben csak a haláleset folytán előálló vagyonátruházások tartoznak. Ezek teljesen ide tartoznak, akár van okirat, akár nincs, akár ingók, akár ingatlanok képezik a tárgyát. Az ajándékozási jogügyleteknél az ingatlanokra nézve szintén ez a szabály, de az ingókra nézve kivétel van, mert ingók ajándékozása csakis akkor esik ajándékozási illeték alá, ha erről okirat kiállíttatott. Ajándékozásról kiállított okiratnak tekintendő minden olyan — habár egyéb jogügyletről kiállított — okirat, amelyben az ajándékozási ügyletben részes felek valamelyike említést tesz az ajándékozásról. (T. 89. §.) I. sz. 17