Az adó, 1923 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1923 / 4-5. szám - Az 1000 holdon felüli mezőgazdasági ingatlanok vagyonváltsága a bírói gyakorlatban

Joggyakoriul. amely javak termelésével nem foglalkozik, de azoknak fenntartására, megóvására irányuló vagy közvetítő tevékenységet fejt ki iparszerü üzemekben. A szállodát ebből a szempontból ipari üzemnek kell minősíteni, mert lakást nyújtó ipari vállalkozás, amelynek üzleti felszerelése az állandó és változó használat következtében nagy értékcsökkenésnek van kitéve. Ezen értékcsökkenések fejében a mérlegben leírt összegek tehát az 1909 : VIII. t.-c. 17. §-ának 7. pontja alapján a mérlegszerű nyereségből levonandók. (Közig, bíróság 9.854/922. szám.) Társulati adó. 1909: VIII. t.-c. 17. §. 1918: IX. t.-c. 25. §. 45. 1. A volt nemzeti tanácsnak juttatott adomány hadi jótékonysági adománynak nem tekinthető. 2. Az árfolyamveszteség címén történő levonásokat a m. kir. közig, bíróság akkor sem fogadja el, ha azok miniszteri rendelet alapján történtek. 3. A tartalékalapba helyezett felpénz csak akkor levonandó tétel, ha a tartalékalap szaporulatát az adókivetésnél az adóalaphoz hozzászámították. Indokok: I. Panaszos első sorban azt kifogásolja, hogy az úgynevezett nemzeti tanácsnak adományozott 23.000 koronát a mérlegszerű nyereséghez hozzáadták. A bíróság ezt a panaszt alaptalannak találta. A panaszos vállalat az 1918 : IX. t.-c. 25. §-a alapján kéri a fenti összegnek mint „tulajdonkép hadijótékonysági célt," szolgáló adománynak levonását. Az idézett törvényszakasz szerint csak a kizárólag hadijótékonysági célokra igazoltan adott önkéntes adományokat szabad az adóköteles jövedelemből levonni. A háború megszűnte után alakult úgynevezett nemzeti tanácsnak adományozott összeg hadijótékonysági célt nem szolgált és így annak levonását panaszos jogosan nem igényelheti. II. Sérelmesnek tartja továbbá panaszos, hogy az árfolyamveszteségi tartalékalapba helyezett 108.585 korona és 20.106 korona a nyereséghez hozzáadatott. A bíróság ezít a panaszt is alaptalannak találta. Nem vehette figyelembe a bíróság a 161u034/1918. és 823-/1920. sz. pénzügyminisziteri rendeletekre történt hivatkozást, mert ezek a rendeletek 'csak az alsófokon eljárt hatóságra nézve birnak kötelező erővel, ezen bíróságnak azonban a törvény rendelkezései alapján kellett dönteni ebben a kérdésben is. Az 1909 : VIII. t.-c. 18. §-ának 6. pontja alapján az árfolyamveszteségi tartalékalapba helyezett összeg az adóköteles jövedelemből nem vonható le és a törvény az árfolyamveszteségi tartalékba helyezett összegek levonását akkor sem engedi meg, ha a tartalékalap a háborús államadósáági címletek értékében beállott veszteség pótlására szolgál. III. Végül azt kifogásolja panaszos, hogy a tartalékalapba helyezett felpénzt az adóalapból nem vonták le. A bíróság a panaszosnak ezt a kifogását is alaptalannak találta. A vállalat az új részvények kibocsátásánál a névértéken felül befolyt és tartalékalapba helyezett 139.125 koronát kéri az adóköteles jövedelemből levonni. A tartalékalapnak ezen szaporulata azonban az adóköteles jövedelem megállapításánál a mérlegszerű nyereséghez nem adatott hozzá, {tehát adóval órintíve nihcsen. Nem lehet tehát a fent számjelzett öszszeget abból a jöevedelemből levonni, amelyben nem foglaltatik benn, mert ez a levonás azt eredményezné, hogy a felpénz az adóköteles nyereség megállapításánál kétszer hozatnék levonásba. Közig, bíróság 9051/922. sz.) Társulati adó 1969: VIII. t.-c. 18. §. 3. p. 46. Az alkalmazottaknak nyújtandó gyorssegélyre nyitott tartalékalap dotációja adóköteles. Indokok: A panaszos kifogása az, hogy a gyorssegély-tartalékot adó alá vonták. A bíróság ezt a panaszt alaptalannak találta. A másodfokon eljárt adóügyi bizottság ezt a kérelmet azzal az indokolással utasította el, hogy az olyan ad hoc juttatások, mint a gyorssegély, ajándék jellegével birnak és mint ilyenek adókötelesek. Az 1918. üzletévben a vállalat alkalmazottainak a gyorssegélyt nem fizette ki, hanem erre a célra 40.000 koronát tartalékolt. Ez a tartalékalap pedig, függetlenül a gyorssegély természetétől, az 1909 : VIII. t.-c. 18. 150 4—5. sz.