Az adó, 1923 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1923 / 4-5. szám - Az 1000 holdon felüli mezőgazdasági ingatlanok vagyonváltsága a bírói gyakorlatban

Dr^Frenreisz Pál: A mezőgazdasági ingatlanok vagyonváltsága. Az 1000 holdon felüli mezőgazdasági ingatlanok vagyonváltsága a bírói gyakorlatban. Ismerteti: dr. Frenreisz Pál min. oszt. tanácsos, a m. kir. közig, bíróság einöki titkára. Ismeretes, hogy az ingatlanok, a felszerelési tárgyak, az árúraktárak, az ipari üzemek és egyéb jószágok vagyonváltságáról szóló 1921 : XLV. t.-c. az ingatlanok vagyonváltságát érintő részében is eleddig még csak az 1.000 holdon felüli mezőgazdasági ingatlanokra vonatkozóan került végrehajtásra. Az e célból kiadott 1922. évi 1.000. számú pénzügyminiszteri körrendelet nyomán eszközölt kivetések ellen irányított panaszjogorvoslatok több vitás elvi kérdést vetettek felszínre a közigazgatási bíróság előtti eljárásban. Nem érdéktelen kérdések ezek, ezért azoknak és az azok kapcsán már kifejlett bírói gyakorlatnak az ismertetését főleg azért tűztem ki célomul, mert a törvénynek az 1.000 holdnál kisebb mezőgazdasági ingatlanok vagyonváltsága végrehajtása során ugyanezeknek a kérdéseknek túlnyomó része, és pedig az érdekeltek sokkalta szélesebb rétegét érintően, ismét napirendre fog kerülni. A jobb áttekinthetőség okából és a rokon kérdéseket csoportosítva a jelen időpontig felmerült anyagot a következő címek alatt fogom tárgyalni: 1. hitbizományi birtok, 2. levonható területek, 3. levonható terhek, 4. forduló nap, 5. bizonyítási módok, 6. kegyúri teher, 7. vitézi telek, 8. törvény, vagy rendelet? 9. 1.000 vagy 5.000 koronás búzaár. 1. Hitbizományi birtok. a) A hitbizományi birtok a hitbizományi birtokos egyéb, saját tulajdonát képező jószágtesteivel együtt, vagy pedig azoktól elkülönítetten vonandó-e váltság alá? A törvény 3-ik szakasza szerint a vagyonváltság alapja egy-egy természetes, vagy jogi személy összes saját földterületeinek együttes összege. A váltságalapnak ez a meghatározása a hitbizományi birtok tekintetében joggal keltette fel a kételyeket. Mert ha az újabb kor elméletei már eltávolodtak is az olyan felfogástól, mely szerint a hitbizomány pl. jogi személy, magában véve az, hogy a váltság alapja a saját földterületek együttes összege, legalább is nem világos abból a szempontból, hogy a hitbizományi birtok is ilyennek tekinthető-e? s hozzáadható-e a hitbizományi birtokosnak egyéb szabad tulajdont képező ingatlanaihoz, vagy elkülönítetten vonandó-e váltság alá? A váltság kulcsa ugyanis progresszív, tehát éppen nem közömbös az, hogy a törvényből ezeknek az ingatlanoknak egymással összeadása, vagy ennek az ellenkezője magyarázandó-e? Itt meg kell jegyezni, hogy a törvény a hitbizományokról a 15. §-ban tartalmaz ugyan kijelentést, de csupán annyit, hogy a hitbizományi ingatlannál a vagyonváltság a hitbizományi vagyont terheli, a vagyonváltságot a hitbizományi birtokos fizeti és ha a hitbizomány után kivetett vagyonváltság fizetése földrészlettel történik, ezt a földrészletet a hitbizományi leltárból törölni kell. Nincs azonban a törvényben sehol oly rendelkezés, amely a hitbizományi birtokra nézve a vagyonváltság alapjának a meghatározása szempontjából kivételt állapitana meg. A bíróság oly kép döntött ebben a kérdésben, hogy a hitbizományi 4—5. sz. 133