Az adó, 1923 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1923 / 4-5. szám - Az 1000 holdon felüli mezőgazdasági ingatlanok vagyonváltsága a bírói gyakorlatban

Dr. t'renreisz Pál: A mezőgazdasági ingatlanok vagyonváltsága. birtokok a hitbizományi birtokos egyéb ingatlanaival a váltságkulcs tekinteteben össze nem számithatók. Ennek a döntésnek a során megállapította a bíróság, hogy a törvény fenti 3-ik szakaszából ugyan az következnék, hogy úgy a korlátolt hitbizományi, mint az egyéb ingatlanok együttesen volnának váltság alá vonandók. Mégis a törvény fentebb szintén említett 15. §-ában foglalt kijelentésnél fogva, ezeket az ingatlanokat össze nem számíthatóknak találta — a váltságkulcs tekintetében —, mert a hitbizományra eső vagyonváltság összegét csak oly kiszámítási mód útján lehet megkapni, ha a hitbizományi ingatlant külön vesszük vagyonváltság alá, és mert oly eljárásra, amely szerint a korlátolt és korlátlan tulajdont képező ingatlanokra együttesen eső váltságösszeg a birtokok arányában osztassák fel, a törvény semmi alapot nem nyújt b) A hitbizományi és szabad renáclkezés alá eső ingatlanok összeadhatók-e abból a szempontból, hogy az illető tulajdonosnak van-e 1.000 holdat meghaladó ingatlana? A törvény 58. §. alapján nyert felhatalmazás alapján a pénzügyi és íöldmívelésügyi miniszterek kimondták, hogy az 1.000 holdat meghaladó ingatlanok tulajdonosai a vagyonváltságot földrészlettel kötelesek leróni. Ez a lerovási kötelezettség kétségkívül sokkal szigorúbban érinti a váltságkötelezettet, mintha a váltságát búzaárban fizethetné. A panaszok során nem ok nélkül fordult elő tehát elég gyakran oly kifogás, hogy a terület ebből, vagy abból az okból nem haladja meg az 1.000 holdat, amelyek közt olyan is szerepelt, hogy a hitbizományi birtok mellett a tulajdonosnak 1.000 holdnál kisebb szabad rendelkezés alatt álló ingatlana is volt s ennek a területét hozzáadták a hitbizományi birtok területéhez, aminek pedig a törvény 3. §-a értelmében helye nem lehet. A bíróság ebben a kérdésben kimondta, hogy a hitbizományi és szabad rendelkezés alá eső ingatlanok igenis összeadandók abból a szempontból, hogy az illető tulajdonosnak van-e 1.000 holdat meghaladó ingatlana. Az 1921 : XLV. t.-c. 3. §-a ugyanis akként rendelkezik, hogy a vagyonváltság alapja egy-egy természetes, vagy jogi személynek a törvény hatályosságának a területén, habár nem is egy község határában fekvő összes saját földterületeinek (jószágtestjeinek) együttes összege, amely rendelkezésből s a törvénynek a pénzügyi és íöldmívelésügyi miniszterek 1921. évi 177.892. sz. rendeletével alkalmazásba is vett 58. §. 2. bekezdésének a rendelkezéséből az is következik, hogy mindazok, akiknek nincsen ugyan egy, vagy több község határában fekvő 1.000 kat. holdat meghaladó területű összefüggő birtoka, de az egy, vagy több község határában fekvő össze nem függő földbirtokainak a területe együttvéve az 1.000 kat. holdat meghaladja, a vagyonváltságnak földben való leadására kötelezhetők. A hitbizományi birtokos birtokában lévő hitbizományi birtok is saját birtoknak tekintendő, azért is a vagyonváltság alapjának abból a szempontból való megállapításakor, hogy a saját földterületeinek az együttes összege az 1.000 kat. holdat meghaladja-e, vagy sem: a szabad és hitbizományi birtokok földterülete összeszámításának annál is inkább helye van, mert a törvény 15. §-ának a hitbizományi birtokokra vonatkozó különleges intézkedései csakis a vagyonváltság tételére és így földben való fizetés esetén az adókulcs mérvére bírnak érvénnyel, s az összeszámítás — amely csak annak a megállapítása érdekében szükséges, hogy a vagyonváltságnak természetben való leadása az összes birtok valamennyi részére kötelező-e, vagy sem? — nem akadályozza azt, hogy úgy a szabad, mint a hitbizományi vagyon a vagyonváltság kiszámításánál szét ne választassák és a vagyonváltság mindegyikre külön-külön állapíttassák meg. c) Ha két (vagy több) hitbizomúnynak a birtokosa ugyanazon személy, a két (vagy több) hitbizományi ingatlan az adókulcs szempontjából összeaáható-e, vagy sem? 134 4—5. SZ.