Az adó, 1923 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1923 / 4-5. szám - Az új közadó kezelési törvény

Kölbig Ferenc: Az új közadó kezelési törvény. Még így is oly horribilis összeg az, amit csak ezekben ai hátralékokban vesztettünk, hogy a csonka országunknak egész mostani bankjegyforgalmát is meghaladja. Micsoda irtózatos országpusztítás ment végbe ott, ahol csak az elszakított részek be nem hajtott adóés illetékhátraléka meghaladja a megmaradt országnak egész bankjegykészletét. lllllllllllllllltlIIIIIIIIIIIItMIIIIIIIIIIIIIItlIIIIIIIMIIIItlIillllitlIlillllllllllllllllllllllllIlllllllllllllllllllllllllllllltlIlllllllllt Az új közadó kezelési törvény. Irta: Kölbig Ferenc miniszteri tanácsos. A közadók kezeléséről szóló 1909. évi XI. t.-c. és a közszolgáltatások egyesített kezeléséről szóló 1909 : XII. t.-c. fejezték be az 1909. évi adóreformot. Amint az 1909. évi adóreform nem volt abban az alakban végrehajtható, amelyben azt annak idején tervezték, úgy a két kezelési törvény életbeléptetése is nehézségekbe ütközött. A tulajdonképpeni közadó kezelési törvény, az 1909 : XI. t.-c. a maga egészében ugyan életbe lett léptetve, az új adótörvények életbeléptetésének részbeni elhalasztása folytán azonban az 1913 : VI. t.-c. 2. §-a az 1883 : XLIV. t.-cikknek egyes rendelkezéseit kénytelen volt érvényben tartani, másrészt pedig számos rendelkezése csak értelemszerűleg volt alkalmazható. Oly célból tehát, hogy abban a tekintetben, mi az érvényes jogszabály, jogbizonytalanság ne álljon be, a pénzügyminiszter az 1913 : VI. t.-c. 2. §-ában nyert felhatalmazás alapján a közadók kezelésére nézve érvényben lévő törvények és szabályok hivatalos összeállítását adta, ebben az alakjában lépett életbe az 1909 : XI. t.-c. A közszolgáltatások egyesített kezeléséről szóló 1909 : XII. t.-c. azonban egyáltalában nem volt életbeléptethető, mert a végrehajtási utasítás készítése során kitűnt, hogy a törvény az együttes kezeléssel kapcsolatos sok oly részletkérdést szabályozott, amelyek törvénybe nem valók és amelyeknek a törvényben megrögzített módja azokat az előnyöket, amelyeket az egyesített kezelés nyújtott volna, illuzóriussá tették. Ennek folytán ennek a törvénynek az életbeléptetését az 1912 : LIII. t.-c. 43. §-a felfüggesztette. A törvénynek azonban kétségtelenül helyes alapelvei nagyon alkalmasak voltak arra, hogy a községek adókezelési teendőit tényleg megkönnyítsék, miért is a pénzügyminisztérium 1913. évben Budapestnek, majd 1916-ban Kolozsvárnak megengedte, hogy az illető városokban kezelt összes közadókat — természetesen az 1909 : XII. t.-c. alapelveinek helyes módon való alkalmazása mellett — együttesen kezeljék. Ezek a kísérletek teljesen beváltak. Minthogy az adókezelés a községekre máris oly óriási terheket ró, hogy gyökeres változás nélkül az adókezelés csődjétől kell tartani, előállott annak a szüksége, hogy az együttes kezelés az egész országban életbeiéptettessék. Minthogy azonban az 1909 : XII. t.-c. abban az alakjában, amint az törvényerőre emelkedett, végrehajtható nem volt, azt és ennek folytán a vele szorosan összefüggő 1909 : XI. t.-cikknek több rendelkezéseit is át kellene alakítani, módosítani. Minthogy pedig az időközben hozott új adótörvények folytán a fentebb említett Hivatalos Összeállítás is ma már nagyon sok részében csak értelemszerűen alkalmazható, legcélszerűbbnek látszott az 1909 : XL 106 4-5. sz.