Az adó, 1923 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1923 / 2-3. szám - Az árúbeszerzésekre fordított összegek a kereseti adónál

Joggyakorlat. telesen illetékmentes kereskedelmi levelek illetékmentességüket el nem veszítik azáltal, ha a hatóság előtt avégből használtatnak, hogy az állami adók helyes kivetése céljából adatokat szolgáltassanak. (Közig, bíróság 1.535/1921. sz.) Okirati illeték. 19)4 : XLIII. 8R. §. 28. Ha a fél utólagosan igazolja, hogy a perben bemutatott egyszerű okiratmásolat eredeti példányán az illeték le volt róva, csupán azért, mert a lerovás igazolása a másolaton nem történt meg, felemelt illeték követelésének helye nincs. I. Indokok: Panaszos a Z. Jenő és neje elleni perében egy egyezésgi okiratmásolatot csatolt be, amelyre elmulasztotta rávezetni azt a záradékot, hogy az eredeti okirat kellőleg íelbélyegeztetett. E miatt a másolatot megleletezték s a mulasztásért egyszeres és felemelt illetéket szabtak ki. Panaszos a fellebbezési eljárás során igazolta azt, hogy az eredeti okiraton az arra járó 65 K bélyegilleték szabályszerűen lerovatott s ezért az egyszeres illeték töröltetett, a felemelt illeték pedig a mulasztás megtorlásaként részben fenntartatott. Panaszos a fennállott felemelt illeték jogtalanságát vitatja. A panaszt helytállónak kellett elfogadni, mert nincs oly törvényes intézkedés, mely ilyen esetre a felemelt illetéknek, vagy egy részének is fenntartását elrendelné. Kétségtelen, hogv panaszos mulasztást elkövetett, ez a mulasztása azonban a fent kifejtett tényállás mellett legfeljebb bírsággal lett volna sújtható, az illetékszabályok 103. §-a alapján kirótt felemelt illeték azonban ilyennek nem tekinthető. (Közig, bíróság 1.090/1921. sz.) II. Indokok: Igaz ugyan, hogy az illeték:! díjjegyzék 69. tételének 1. jegyzete szerint a feltételesen illetékmentes okiratok egyszerű másolataira, hivatalos használatba vétel esetén reávezetendő az a bizonyítás, hogy az eredeti okirat szabályszerűen megilletékeztetett. Ezen bizonyítás hiányában, ha a fél az eredeti okiratot elő nem mutathatja, a másodlatért azon illeték fizetendő, amely az eredetiért jár. Minthogy azonban panaszos cég a kellően felbélyegzett eredeti okiratot utóbb a per során bemutatta, s minthogy az a körülmény, hogy annak felbélyegzése utólagos, vagyis az egyszerű másolat használatba vétele után történt volna, panaszos cég tagadásával szemben meg nem állapítható: a panaszolt határozattal fenntartott birság törlését elrendelni kellett. (Közig, bíróság 1.513. 1921. sz.) Okirati illeték. Hl. dijj. 9. tétel. 29. Ha a szállítási szerződésben kikötött vételár később akár a felek megegyezése, akár általános érvényű rendelkezés folytán megváltozik, kikötött vételárnak a módosított vételár tekintendő. I. indokok: Igaz ugyan, hogy az ül. díjj. 9. tét. értelmében árúszállításoktól a kikötött vételár szerint jár a III. iokú illeték, de mert kikötöttnek tekintendő az a vételár, melynek fizetésére a vevő kötelezve van, olyan esetekben, amidőn a szerződésben eredetileg kikötve volt vételár akár a felek megegyezése, akár valamelyik szerződő félnek a másik felet is kötelező egyoldalú intézkedése folytán módosíttatik, a módosított vételár veendő az illeték alapjául, már annálfogva is, mert a vételármódosulással a bély. és ül. szab. 52. §. b) pontja alá eső ügyletújítás történt s mert a panaszló elismeri, hogy ő a tényleg fizetett 920.307 korona vételár fizetésére kötelezve volt. (Közig, bíróság 3.105/1920. sz.) II. Indokok: A panaszos részvénytársaság a mezőhegyesi m. kir. állami ménesbirtok igazgatóságával 1908 július 4. napján kötött szerződés alapján az átvett kenderkórónak a szerződésben 100 kilogrammonkint megállapított 6 korona 26 fillér egységárral számított 327.099 korona vételára után 3.272 korona III. fokozatú illetéket fizetett be az állampénztárba. Az állami knestár még 8.752 koronát kö2—3. sz. 99