Az adó, 1923 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1923 / 2-3. szám - Az árúbeszerzésekre fordított összegek a kereseti adónál

Vegyes közlemények. 25%-ra. valamint -i különböző húsáru (húskolbász, marhahús és pácolt, füstölt hús) eddigi q-kint 8.000 K-ás kiviteli illetéke is 4.000 K-ra. A földadó alá esö ingatlanok törvényszerű legkisebb értékének "helyes kiszámítása. A vagyonátruházási illetékekről szóló 1920 : XXXIV. t.-c. 27. §-a a földadó alá eső ingatlanok törvényszerű legkisebb értékét a kataszteri tiszti jövedelem 100-szoros összegében állapítja meg és akként rendelkezik, hogy a törvényszerű legkisebb érték kiszámításánál az illetékkötelezettség keletkezését megelőző évi földadó alapjául szolgáló jövedelmet (kataszteri tiszta jövedelmet) kell alapul venni. Ennek a törvényhelynek végrehajtásában az 1920 : XXIII. t.-c. egyikrendelkezése bizonytalanságot idézett elő. Az 1920 : XXIII. t.-cikknek a földadóra vonatkozó törvényes rendelkezése módosításáról és kiegészítéséről szóló VII. fejezetének 89, §-a ugyanis elrendeli, hogy az 1920. évtől kezdve a földadót a kataszteri tiszta jövedelem 10-szeres összege után kell kivetni. A két törvény rendelkezéseinek egybevetése alapján több pénzügyi hatóság az ingatlanok minimális értékét nem az eredeti, hanem a 10-szeres kataszteri tiszta jövedelem 100-szoros összegének alapul vétele mellett számította ki. A pénzügyminisztérium a kérdést rendeleti úton tisztázta és kimondotta, hogy a vagyonátruházási illetékekről szóló törvény vonatkozó rendelkezésének helyes értelmezése szerint a törvényszerű legkisebb érték kiszámításánál a földadó alá eső ingatlannak az illetékkötelezettség keletkezését megelőző évi (eredeti) kataszteri tiszta jövedelmét, nem pedig az 1920 : XXIII. t.-c. (VII. fejezet) 89. §-ának rendelkezése szerint a földadó alapjául veendő kalaszteri tiszta jövedelem 10-szeres összegét kell alapul venni. Az ingatlanok törvényszerű legkisebb értékének helyes kiszámítása ina mar csak az illetékegyenérték kiszabási alapjának megállapításánál bir jelentőséggel, mert a többi vagyonátruházási illetékek kiszabási alapjainak meghatározásánál egyedül csak mint tájékoztató érték szerepel és vehető ügyeimbe. A meghatalmazások illetékének helyes lerovása. A törvénykezési illetékbélyegjegyek behozatala, bár az új bélyegjegyek forgalomba bocsátásáról szóló pénzügyminiszteri rendelet részletezi, hogy milyen illetékeket lehet ezekkel a bélyegjegyekkel érvényesen leróni, a gyakorlati életben úgy látszik zavarólag hat, mert még mindig előfordul, hogy a meghatalmazások illetékét törvénykezési illetékbélyegjegyekkel rójják le. Az 1020 : XXIV. t.-c. a meghatalmazások illetékét nem úgy, mint az 1914 : XL III. t -c a törvénykezési, hanem jogi természetének megfelelően az okirati illetékek közé sorozza, ezt az illetéket tehát, tekintet nélkül arra, liogy a meghatalmazást peres vagy más ügyben való eljárásra állították ki, csakis okirati illetékbélyegjegyekkel (ú. n. okmánybélyegekkel) iehet érvényesen leróni. Törvénykezési illetékbélyegjegyekkel kell azonban a polgári perrendtartás 102. §-ában említett általános meghatalmazás illetékét leróni, minthogy ennek a meghatalmazásnak illetékét a törvénykezési illetékekről szóló 1914 : XLIII. t.-cikket módosító 1920 : XXIV. t.-c. is a törvénykezési illetékekről szóló fejezetében szabályozza. A vámgabona 1923. évi január havi árának megállapítása. A malmok által őrlési adó fejében 1923. évi január havában beszolgáltatott gabona térítési árait a pénzügyminiszter rozs (kétszeres) után métermázsánkint . . 6.800 K-ban árpa „ „ . . 6.700 „ tengeri ,. „ . . 6.000 „ zab „ „ . . 6.500 „ köles „ „ . . 8.500 „ tatárka ,. ,. . . 10.500 „ ocsű „ „ . 500 „ állapította meg. (214.357—1922. pénzügyminiszteri rendelet.) .2—3. SZ. 91