Az adó, 1923 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1923 / 2-3. szám - A természetes személyek társas viszonyban folytatott alkalmi foglalkozásának megadóztatásáról

£Íf^ Ajermészetes személyek alkuimi ioglalkozúsúnak megadóztatása. meghaladja, mert az ily tárgyat az érték háromnegyedén alul az első árverésen nem szabad eladni, hanem kisebb ajánlat esetében az árverési hirdetményben kitűzött második határnapon újabb árverést kell megkísérelni, amelyen a tárgyat a legtöbbet ígérőnek mindenesetre át kell engedni. Az adóbehajtási illeték 6 K minden 100 K után, ha a zálogolás foganatosíttatott, illetőleg megkíséreltetett s további 10 K minden 100 K után, ha az árverés megtartatott vagy megkíséreltetett, vagy ha a fél tartozását csak a végrehajtó közegeknek a lefoglalt zálogtárgyak elszállítása céljából történt megjelenése után egyenlíti ki. Azok a községek (városi adóhivatalok), amelyek az év végéig a folyó évi helyesbített adótartozás legalább 90%-ának megfelelő összeget szállítanak be az állampénztárba, az együttesen kezelt állami egyenesadókból tényleg beszállított összeg xli%-ának megfelelő jutalomban részesittetnek. Ha pedig az adótartozást túlhaladó összeget szállítanak be, az együttesen kezelt állami egyenesadókbol tényleg beszállított és az előírást meghaladó összeg után 1%-os jutalmat kapnak. Az ingatlan-végrehajtást a közigazgatási bizottság rendeli el. A VI. Fejezet eddig is nagyjából érvényben állott úgynevezett Vegyes rendelkezéseket tartalmaz, a VII. Fejezet pedig a törvényhatóságoknak a közszolgáltatások behajtása keretében eddig is érvényben volt közreműködését szabályozza. A VIII. Fejezet szerint a pénzügyigazgatóság az adókezeléssel és annak ellenőrzésével megbízott hatósági közegeket a taxatíve felsorolt esetekben 20.000 koronáig terjedhető pénzbírsággal sújthatja s ugyanily bírságot állapíthat meg a mulasztó állami közegekkel szemben is. A IX. Fejezet a jogorvoslatok fórumait az eddigi jogállapottal egyező módon szabályozza, míg a X. Fejezet kevéssé lényeges zárórendelkezéseket tartalmaz. A törvény életbeléptetésének idejét a pénzügyminiszter rendeletileg fogja meghatározni. miiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiifiiitiiiiiiiiiiiiiiiitiniiiiiiiiiiiiiifiiiiiiiiEiiiitiiiiiiiiiiiiiiiini A természetes személyek társas viszonyban folytatott alkalmi foglalkozásának megadóztatásáról. Irta: Elek Lajos gyulai pénzügyi tanácsos. A társulati adóról szóló 1922. évi XXÍV. t.-c. szerint társulati adó alá esik az üzleti kereskedelmi társulat minden ismert alakja az alkalmi egyesülésekkel együtt. Az ált. Ker. adóról szóló 1922. évi XX1IÍ. t.-c. végrehajtása tárgyában kiadott 1922. évi 180.000. számú utasítás 18. §-a pedig a természetes személyeket ált. ker. adó alá vonja abban az esetben is, ha társas viszonyban folytatnak adóköteles foglalkozást s ez a társas viszony sem kereskedelmi társaságnak, sem alkalmi egyesülésnek nem minősíthető. Ma még nem vagyunk a társulati adótörvény végrehajtási utasításának birtokában, nem tudhatjuk, vájjon az nem fogja-e közelebbről meghatározni a társulati adó alá tartozó alkalmi egyesülés fogalmát, de ha meg is fogja határozni, nem érdektelen megvitatni, hogy hol húzható meg az a határvonal, mely a társas viszonyból származó jövedelmeket két csoportra osztja, a szerint, amint ált. ker. adó alá, illetve társulati adó alá esnek. Vizsgáljuk meg evégből első sorban a hivatkozott V. U. 18. §-át. 2—3. sz. 77