Az adó, 1923 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1923 / 2-3. szám - Az általános kereseti adóról szóló végrehajtási utasítás ismertetése

Az új adókezelési törvény. túrnál kell fizetni, a közvetlen adózók fogalma tchút ezzel megszűnik. Az adózók tartozásukat posta útján is beküldhetik. A befizetés postatakarékpénztár útján, csekk és kliringíorgalom igénybevételével is történhetik. Az adózó adóívét is beküldheti a befizetés alkalmável, az adóív visszaküldésével járó költséget azonban a községi elöljáróság ilyenkor levonja a beküldött összegből. Az előírt összes közszolgáltatások együttesen fizettetnek s a befizetett összegeket az állam, a községek s egyéb intézmények között havonként egyszer azon arány szerint osztja fel az állampénztár, amely arányban az érdekelt hatóságokat (hivatalokat, intézményeket) illető közszolgáltatások előírási összegei egymáshoz mutatkoznak. A községi elöljáróság a beszedett összegeket postatakarékpénztár igénybevétele mellett is beszállíthatja. A közadók módjára behajtandó minden követelést a község (város) hajt be, szükség esetében azonban állami közegek küldhetők ki a behajtásra. (A községek beszállítási eljárását és az ezzel kapcsolatos szabályokat részletesen a törvény 26. §. (5) bekezdése alapján kiadandó ministeri utasítás kibocsátásával egyidejűleg részletesen fogjuk közölni.) Az adózók adófizetési halasztást rendszerint nem igényelhetnek. A folyó adóra nézve azonban a pénzügyigazgatóság legfeljebb egy évi időtartamra halasztást engedélyezhet. Hosszabb terjedelmű, valamint előző évi hátralékokra nézve indokolt esetekben a pénzügyminiszter adhat halasztást. V. Fejezet. Végrehajtási eljúrús. A végrehajtás fokozatai a megintés, zálogolás és árverés maradnak. Amennyiben a fizetési határidő fizetési meghagyásban, illetve határozatban állapíttatott rneg, s a fizetési meghagyás illetve határozat szabalyszeiűen kézbesíttetett, a tartozást intés mellőzésével kell behajtani. Az intés legtöbb esetben dobszó útján, vagy írásbeli hirdetmény kifüggesztése által történik. A zálogolás a helyszínén történik, a végrehajtást szenvedő illetményei és követelései azonban letiltási rendelvény útján is lefoglalhatok. A zálogolás bizonyos sorrendben ejtendő meg, még pedig: 1. készpénz, értékpapír, arany- ,és ezüstnemű; 2. szolgálati illetve munkabérviszonyból származó illetmény; 3. készpénzkövetelések; 4. ingóságok. A végrehajtás foganatosítására nagyjában a bírói végrehajtásra nézve érvényes szabályokkal azonos rendelkezések irányadók, ép úgy a foglalás alól való mentesség tekintetében is. A köztartozások miatt vezetett foglaláskor a hátralékos, illetőleg a törvény értelmében a hátralékos helyett fizetésre kötelezett személynél vagy annak lakásában lefoglalt ingóságoknak zár alól való feloldása céljából igénykeresetnek nincs helye. Abban az esetben, midőn a foglalás másutt foganatosíttatik, ily kereset útján csakis oly tárgyaknak zár alól való feloldása kérhető, amelyek iparosoknak feldolgozás céljából, kereskedőknek eladás céljából, fuvarosoknak, szállítmányozási és beraktározási vállalatoknak fuvarozás, illetve elraktározás céljából, ügyvédeknek és közjegyzőknek pedig ebbeli minőségükben bármi célból adattak át.. A zár alóli feloldás iránt előterjesztett kérelem felett a pénzügyigazgatóság határoz, elutasítás esetében a bíróságnál indítható tulajdoni igénykereset. Ha a hátralékos tartozását s járulékait a jogerős zálogolást követő 15 nap alatt ki nem fizeti, ellene az árverést ki kell tűzni. Ha az árverést a kitűzött határnapon meg nem tartják, a zálogolás hatálya a foglalás napiát követő 5 évig marad érvényben. Oly esetekben, midőn a lefoglalt ingóságokra törvényes zálogjog alapján az illetékes bíróságnál elsőbbségi igényt jelentettek be, vagy ha a lefoglalt tárgyakra az árverést megelőzőleg bírói végrehajtást is vezettek és ez a foglalást elrendelő hatóságnak az árverésig hitelesen tudomására jut, köteles az illető hatóság az említett elsőbbségi igénylőket, bírói végrehajtókat az árverésnek közigazgatási úton való elrendeléséről értesíteni s az árverést ezekben az esetekben is megtartani. A befolyt vételár felosztása Tárgyában a bíróság határoz. Az árverésre két határnapot kell kitűzni. A végrehajtó a zálogtárgyakat becsérték szerint kiáltja ki s a legtöbbet Ígérőnek az első árverésen a becsértéken alul is átengedi, kivéve, ha az egyes tárgy értéke a 10.000 K-t 76 2-3. SZ.