Az adó, 1922 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 2. szám - A székesfőváros költségvetésének alaki berendezése

Rendeletek. A zárolt külföldi értékpapíroknak a zárolás alól való részleges felol­dásáról szól a pénzügyminiszternek a Budapesti Közlöny 1922. évi 13. szá­.mában közzétett 1921. évi 173.746. sz. rendelete. A pénzügyminiszter 369/1921. P. M. számú rendelete, illetőleg a minisztérium 400/1921. M. E. sz. rendelete zárolta 20% erejéig a pénzintézeteknél, államd pénztáraknál, gyámpénztáraknál, közjegyzőknél, ügyvédeknél vagy más idegen vagyont kezelő természetes vagy jogi személynél 1921. január 19-én letétben lévő oly külföldi értékpapírokat, amelyek kibocsátójának székhelye, vagy ame­lyeknek kibocsátási helye a békeszerződés előtti Magyarország területén kívül van, ideértve Horvát-Szlavonországokat és Fiumét. Az 1921 : XV. t.-c. a külföldi értékpapírok vagyonváltságának kulcsát 20%-ban állapította meg, azonban ha a váltságkötelezett bebizonyítja, hogy külföldi értékpapírjaira az értékpapírok 1920. dec. 20-iki árfolyamértékének 30%-át meghaladó köl­csönt vett fel, úgy az ilyen kölcsönökkel terhelt értékpapírok után 10%-ot, ha pedig 50%-át is meghaladó kölcsönt vett fel, 5%-ot kell fizetnie. Szóval a túlságosan lombardkölcsönnel terhelt értékpapírok vagyonváltságának a kulcsa leszállíttatott. A záloghitelezők érdekeinek biztosítása végett megengedi a rendelet, hogy a pénzintézetek és bankcégek a zárolás alá vont zálogkölcsönnel ter­helt külföldi értékpapírokból vagyonváltság címén a megterhelés arányá­hoz képest 5, illetve 10% erejéig beszolgáltatandó értékpapírokat meghaladó részt saját felelősségükre a zárolás alól még a vagyonváltság kivetéséről szóló határozat kézhezvétele előtt feloldhassák. Az 5, illetve 10l°/o azonban mindenesetre zárolás alatt tartandó. A pénzintézetet, bankcéget terhel azonban minden felelősség, s ha például tévesen 5%-os kulcs alkalmazha­tását vélte, s az 5%-ot meghaladó értékpapírokat eladta, az adóhatóság ellenben 10%-os kulcsot állapít meg, akkor a pénzintézet, bankcég az érék­papirok 10%-át köteles természetben beszolgáltatni. Ezt a kétes értékű ked­vezményt aligha fogják a pénzintézetek igénybe venni. A külföldi értékpapírok és pénznemek kivitele alkalmával beszolgál­tatott vagyonváltságösszegek elszámolása tárgyában a pénzügyminiszter 1921. évi 165.707. sz. a. rendeletet adott ki. (Megjelent a Budapesti Közlöny 1921. évi 277. számában.) Az 1920. évi 6.800. P. M. számú rendelet 3. §-a értelmében ugyanis a külföldi értékpapíroknak és valutáknak úgy a kivitele, mint valamely külföldinek itteni letétébe való helyezése tilos, kivéve, ha a kivivő, illetve a letevő a kivinni, illetőleg a leétbe helyezni szándékolt külföldi értékpapíroknak és külföldi pénznemeknek 20%-át természetben, vagy pedig a kérdéses külföldi értékpapírok 1920. december 20-iki árfolyam szerinti értékének, vagy ilyennek nem létében 1920. évi december 20-iki forgalom szerinti értékének 20%-át, illetőleg a kérdéses pénznemeknek a kivitel, illetőleg a letétbe helyezés időpontjában fennálló napi árfolyam­értékének 20%-át valamely m' kir. állampénztárnál a királyi kincstár javára befizeti, vagy valamely a Pénzintézeti Központ kötelékébe tartozó pénz­intézetnél a kir. kincstár zárolt számlája javára letétbe helyezi. E rendelke­zés folytán különösen a Pénzintézeti Központnál, de más pénzintézeteknél is külföldi értékpapírok, külföldi valuták, továbbá magyar koronaösszegek szerepeltek a kir. kincstár számláján, amelyeket kivitel alkalmával vagyon­váltság gyanánt fizettek be, de amelyek eddig vagyonváltság gyanánt el nem számoltattak. Az 1921. évi 165.707. sz. rendelet az elszámolást elren­deli olyképen, hogy a Pénzintézeti Központ és a pénzintézetek kötelessé­gévé teszi ezeknek a tételeknek az illetékes állampénztárhoz (Budapesten a IX. ker. állampénztárhoz) való beszállítását, ahol azt vagyonváltság gya­nánt külön kivetés nélkül bevételezik, s elkönyvelik. Ez annyiban fonos az érdekeltekre is, hogy amennyiben a kivetés során oly értékek után állapít­tatnék meg terhükre vagyonváltság, amelyek után a kivitel alkalmával a vagyonváltságot már beszolgáltatták, a kivetés ellen jogorvoslatot nyújt­hatnak be azon a címen, hogy a szóban forgó értékek után kivitelük alkal­mával a váltságot beszolgáltatták, s ez a pénzügyminiszter rendeletéből íolyólag yagyonváltságra el is számoltatott. 2. sz. 71

Next

/
Thumbnails
Contents