Az adó, 1922 (10. évfolyam, 1-10. szám)
1922 / 2. szám - A székesfőváros költségvetésének alaki berendezése
Rendeletek. A betétváltság folyókamatát a pénzügyminiszter 1921. évi 128.920. számú rendelete (Megjelent a Budapesti Közlöny 1921. évi 271., a Pénzügyi Közlöny 1921. évi 34. számában) 2%-ban állapítja meg. Ez a folyókámat nem tévesztendő össze a késedelmi kamattal, amely 6V2%-os. A pénzintézet (bankcég) betétváltságát (a magyar koronaértékről szóló betétek, folyószámlakövetelések és letétek után magyar koronaértékben, továbbá a külföldi pénzértékről szóló betétek és folyószámlakövetelések után az illető külföldi pénznemben megállapított vagyonváltságnak megfelelő összeget) a pénzügyigazgatóság (adófelügyelőnek) a kivetésre vonatkozó határozatának kézbesítésétől számított 15 napon belül a „Magyar kir. államkincstárt illető vagyonváltság" című számlán az államkincstár javára köteles írni. A jóváírással a kir. kincstár tulajdonába megy át a vagyonváltság gyanánt megállapított összeg, a magánfél betétjéből a kir. kincstár letétjévé változik, amely után a pénzintézet betéti kamatot, folyókamatot fizet, amelynek magasságát a pénzügyminiszter 2%-ban állapította meg. A folyó kamat addig jár, amíg a jóváírt összeget a pénzügyminiszter be nem hívja, szóval az állampénztárba való befizetését el nem rendeli. Ennek elrendelése után már nem folyó kamat, hanem késedelmi kamat jár, ez pedig 672%. Mivel a behívás már az 1921. évi 112.589. sz. rendelettel bekövetkezet (1. előző lapszámunkat), ennélfogva a folyó kamat gyakorlati jelentősége összezsugorodott; a jóváírás napjától az esedékesség tart, ez pedig a behivó rendelet folytán a jóváírást követő 15-ik nap. Űj forgalmi adó bélyegek forgalomba bocsátása. A pénzügyminiszter 177.000—921. sz. a. kiadott rendeletével új 50, 100', 300 és 500 K értékű forgalmi adó bélyegeket bocsátott forgalomba. Ezeket úgy az állatforgalmi adó, mint az általános forgalmi adó lerovásánál fel lehet használni. Az eddig forgalomban volt 90 K értékű forgalmi adó bélyegek gyártása pedig beszüntettetett. Idegen pénznemek átszámítási kulcsai az illetékkiszabásnál és a forgalmi adó megállapításánál. Az örökösödési illeték kiszabásánál, amennyiben a kincstár joga erre az illetékre 1921. december havában nyílt meg. továbbá az 1922. évi január havában esedékes általános forgalmi adó megállapításánál az idegen pénznemek a 180.957—921. sz. alatt kiadott pénzügyminiszteri rendelet értelmében a következő kulcsok alkalmazásával számítandók át koronaértékre^: 1 angol font ?924 Amsterdam . , .... 235 1 db. Napóleon ?657 Kopenhága . . .... 13.421 1 dollár 703 Krisztiánja . . 10.368 100 francia frank .... 5.368 .... 2.893 100 lengyel márka . . . 20 New-York .... 709 100 német márka .... 378 Berlin .... .... 361 100 lira 3 043 Róma .... .... 3.066 100 osztrák korona . . . 11 Páris .... .... 5385 100 Romanow-rubel . . . 49 Prága . . . . . 840 100 lei 552 Stockholm , . .... 17.179 100 cseh korona .... 838 Zürich . . . . . 13.995 100 svájci frank .... 13.543 Wien ... ia 100 korona v. frank dinár . 1.0Ö7 Zágráb .... 253 Az 1921. évi december havában esedékes forgalmi adó kiszámításánál alkalmazandó kulcsokat a pénzügyminiszter külön nem állapította meg. Mivel a 176.975/921. sz. rendelet úgy intézkedik, hogy külön rendelet kiadásáig az öröklési illetékkel kapcsolatban közzéteendő kulcsokat kell alkalmazni a forgalmi adó megállapításánál is, az 1920. december havában esedékes forgalmi adóknál az öröklési illetékre vonatkozóan megállapított, fent közölt átszámítási kulcsok alkalmazandók. Az öröklési illetéken kívül egyéb illetékeknél az illetékkötelezettség beálltának napján jegyzett tőzsdei árfolyamon kell az idegen pénznemeket átszámítani. 72 2. SZ.