Az adó, 1922 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 2. szám - A székesfőváros költségvetésének alaki berendezése

A székesfőváros költségvetésének alaki berendezése. )C A székesfőváros költségvetésének alaki berendezése. Alkalomszerütlennek látszik ma a főváros költségvetésével foglalkozni, amikor az 1921. évi költségvetés már idejét múlta, a folyó évi költségvetés pedig még nem látott napvilágot. Azonban hogy a fővárosnak most munkában levő s rövidesen nyilvánosság elé kerülő 1922. évi költségvetésével majd annak idején minél alaposabban foglalkozhassunk, nem végezünk teljesen felesleges munkát, ha előzetesen újból magunk elé helyezzük az 1921. évi költségvetést, s iparkodunk annak alaki berendezését minél jobban megismerni, hogy ez által biztosabbá váljon annak idején a folyó költségvetésről alkotandó bírálatunk. Megtekintve ugyanis az 1921.' évi költségvetést, azt látjuk, hogy annak berendezése egészen eltérő a főváros korábbi költségvetéseinek berendezésétől. Igaz, hogy már az 1920. évi fővárosi költségvetés is ezzel az új berendezkedéssel készült. Azonban az 1920. évi költségvetés közreadása idején az 1920. év végén még oly zavarosak voltak közállapotaink, hogy ennek a költségvetésnek megjelenése nagyobb érdeklődést nem keltett s így azzal a szakirodalom sem foglalkozott. Ha az 1921. évi költségvetést az 1920. évet megelőző évekre szóló s 1873-tól ugyanazokat a nyomokat taposó költségvetések mellé helyezzük, legelső sorban az ötlik szemünkbe, hogy pl. az 1918. évi (1919. évre nem készült kölségvetés) költségvetés terjedelme 1280 oldal, míg az 1921. évi költségvetésé csak 750 oldal. Ha pedig e két költségvetésbe szorított számtengert vizsgáljuk, azt látjuk, hogy az 1918. évi költségvetés 212,433.564 K kiadást és 151,391.905 K bevételt ölel fel, míg ezzel szemben a terjedelemben majdnem felényi 1921. évi költségvetés 1.035,214.005 K kiadással és ugyanannyi bevétellel dolgozik, vagyis hatszorta nagyobb számtenger van a könnyed formájú 1921. évi költségvetésben, mint a nehézkes, sőt mondhatni súlyos 1918. évben. De ugyanakkor, amikor ezeket megállapítjuk, egyszersmind az is szemünkbe ötlik, hogy az 1918. évi költségvetést végig kellett lapoznunk egész az 1172. oldalig, hogy szembeállítva találjuk az összes kiadást az összes bevétellel, míg az 1921. évi költségvetést csak fel kellett nyitnunk s már a 2. és 3. oldalon előttünk áll a költségvetés teljes képe, látjuk: bevétel 1.035,214.005 K, kiadás 1.035,214:005 K, a mérleg szépen kiegyensúlyozva játszik. De ezzel még nem merítettük ki az alaki rész összehasonlítását. Nézzük az 1918. évi költségvetés kiadási részét. Abban semmiféle rendszert nem találunk, illetve ha van benne rendszer, akkor az csak az I-—XII. fejezetig van, mert e tizenkét fejezeten át a személyzeti kiadásokkal foglalkozik. A XIII. fejezet azonban már a Városépítő műszaki munkálatok költségeit tárgyalja; a XIV. fejezet a talajvizsgálatok; a XV. fejezet a Nyugdíjügyeknek, a XVI. az Állami adók és községi pótlékoknak, a XVII. az Épületek jókarbantartásának van szentelve s így folynak tovább rendszertelenül a fejezetek össze-vissza az Állami anyakönyvi hivatalok LXVIII. fejezete után a Pedagógiai szeminárium LXVIIl/a. fejezete következik; a LXXXVIII. Járulék a kisajátítási alaphoz fejezet után mint LXXXIX. fejezet a Házi munkálatok fejezete stb. Ugyanez a rendszertelenség a bevételeknél. A XXV. fejezet tárgyalja a Fuvartelep bevételeit, a XXV/a. a Szemétértékesítés, a XXV/b. a Kenyérgyár, a XXV/c. a Községi élelmiszerárusító üzem. a XXV/d. a Községi műszerüzem kötőszer és kórházi anyagraktár, a XXVI. a Haszonvételi jogok bevételi tételeit. Az Adóbevételeket az I. és II. fejezet foglalja magában, de az ezekkel együttesen szedett végrehajtási díjakat az LVIII. bevételi fejezet. Az 1921. évi költségvetés egész más berendezésű. Legelső sorban is csoportosít. Tizenkét csoportba sorolja a bevételeket és kiadásokat. De nem huszonhét csoportot képez, hanem egy csoportba 63 2. sz.