Az adó, 1922 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 2. szám - A székesfőváros költségvetésének alaki berendezése

Határidőemlékeztetö. vonja az egy-egy ágazat kiadását és bevételét, azokat szembeállítja egymással s mindjárt megállapítja az egyes csoportok mérlegét is Tárcáknak is nevezhetnők ezeket a csoportokat, ha ez az elnevezés nem volna fenntartva az állami költségvetés beosztásának. És a csoportok mérlegeredményeit mindjárt a költségvetés legelején kapjuk, amelyből rögtön látjuk az első bepillantásnál, hogy pl. a Vallásügy 3,725.091 koronájába kerül a fővárosnak, amelyre 3.337 K a bevétele, vagy hogy ennek a csoportnak a hiánya 3,721i754 K. A községi közszolgáltatások csoportjának 450,408.162 K a bevétele s 8,943.288 K a kiadása, a fölösleg tehát ennél a csoportnál 445,464.874 K. Ha részletesebben óhajtjuk tudni, hogy az egyes csoportok bevétele és kiadása miből alakul, — egy lappal kell csak tovább lapoznunk s ott már megtaláljuk az egyes csoportok fejezeteit szintén szembeállítva a kiadást a bevétellel, úgy hogy például látom, hogy a Közélelmezés (II. Csoport) IV. fejezetén a Vásárcsarnok bevétele 16,458.340 K, kiadása 11,402.509 K, feleslege 5,055.831 K; avagy látjuk, hogy a Vallásügy csoportnál az előbb már érintett 3.337 K bevétel a Kegyuraság fejezeten van előiiányozva, szemben az ugyanezen fejezeten előirányzott 2,286.801 K kegyúri kiadással. Ha tudni akarjuk, mi képezi ezt a kegyurasági 3.337 K bevételt, fellapozzuk a fejezetnél hivatkozott s a Vallásügyet részletesen tárgyaló 169. oldalt s látjuk, hogy Papi tizenhatod címén 117 K, továbbá a II. ker. Fő-utca 39. sz. ház bérjövedelme címén 3.220 K bevétele van a fővárosnak. De egyéb részlete is kellemesen érint a költségvetésnek, amikor a 169. oldalra lapoztunk. Itt találjuk rövid történeti ismertetését a főváros kegyúri jogának. Ez az ismertetett rendszer vonul végig a főváros legújabb szerkezetű költségvetésén, úgy, hogy e rendszer folytán, a mellett, hogy a főváros költségvetését tisztán és minden fáradság nélkül áttanulmányozhatjuk, még a főváros fejlődését is megismerjük, mert minden csoport, sőt majdnem minden fejezet elején megkapjuk annak az ágazatnak részletes ismertetését, amelyről a Csoport vagy Fejezet szól. Ügy hogy aki alaposan akarja megismerni a főváros iskoláit, fürdőit és egyéb intézeteit, üzemeit stb., csak egy kis időt szenteljen a költségvetés tanulmányozásának s a mellett, hogy a háztartás rendjéről kap tiszta képet, a legbehatóbban megismeri a fővárost is. Ügy véljük, ennyi elöljáróba elég ahhoz, hogy a főváros legközelebb közreadandó 1922. évi költségvetésével a legaprólékosabban foglalkozhassunk. Ezt a célt azért tűztük magunk elé, mert rendszeres községi gazdálkodásnak csak rendszeres költségvetés lehet megnyugtató alapja, és csak rendszeres költségvetés alapján lehet a helyhatósági adók és egyéb járulékok jogos és helyes mértékét megállapítani. »lltflMif(lflIIIIIIflllllMIIMII[IIIIIIIIltlllllt.'lllllllllItllllllllllllllllIllllllllllllllltlllllllltllIII1lllllllllllllllltltllllllllllIIII Határidő emlékeztető. A í. évi február hónapban aktuális határidőket előző számunkban tárgyaltuk. Ezek a feljegyzések azzal egészülnek ki, hogy a fényűzési forgalmi adót módosító 1900/922. sz. P. M. rendelet (1. a Rendeletek rovatában) szerint a kereskedők fényűzési forgalmi adó alá eső raktárkészletüket február hó 1-én leltározni, a leltár 2 példányát február hó 15-én bemutatni és ugyané napig a fényűzési forgalmi adót lefizetni kötelesek. A községi elöljáróságok (városi adóhivatalok) adóügyi teendői 1922. február hóban. 1. Február 2-án beküldik a pénzügyigazgatóságnak a beadott kamatteher vallomásokról összeállított és január 31-én lezárt jegyzéket, továbbá a beadott házbérvallomási ívekről készített jegyzéket, végül a kamattehervallomásokra, a házbéradó-bevallásokra, III. és IV. osztályú kereseti adóbevallásokra, a bányaadó-bevallásokra, a tőkekamat- és járadékadóbevallásokra, a hadmentességi díj fizetésére kötelezettek bejelentésére vonatkozó hirdetmények közzétételét igazoló bizonyítványokat. 2. SZ. 69