Az adó, 1922 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 2. szám - A vagyonátruházási illetékek körébe eső bírság egyik esetének megelőzéséről

Dr. Ernyői héla: A vagyonátruházási illetékekről. Más helyzettel állunk azonban szemben akkor, ha a bejelentés postára adás útján történik, vagyis amidőn a kérvény postán érkezik a telekkönyvi hatósághoz. Ily esetben ugyanis minthogy közigazgatási ügyekben a határidő betartásának szempontjából a postára történt feladás napja az irányadó, — az illetékkiszabás pedig tételes jogunk szerint a pénzügyi közigazgatás körébe tartozik, — kétségtelenül a postára történt feladás napja tekintendő az illetékkiszabás végetti bejelentés napjául. Az. ingatlanok átruházása iránt kötött jogügyleteknek a telekkönyvi hatóság útján történő bejelentése továbbá ép oly tekintet alá esik, mégpedig az esetleges bírság megállapításánál is, melyről alább szó lészen, mintha a. bejelentés közvetlenül az illetékes pénzügyi hatóságnál történt volna. (L. László: Illetékszabályok 189. old. 1. jegyz. és 195. old. 8. jegyzetben közölt határozatokat.) A határidők szabályozásával kapcsolatosan a fentidézett törvény 56. §-ának utolsó bekezdése végül kifejezetten is kimondja, hogy olyan esetekben, amikor a fél valamely kötelezettségének írásbeli úton tehet eleget, — ilyen esetet szabályoz a 40. §. utolsó előtti bekezdése is, — a fél betartotta a határidőt, ha az írásbeli közleményt a határidő utolsó napján, adta postára, a postára adás napját ilyenkor azonban kétség esetében a fél tartozik bizonyítani. Ha már most a fél a határidő utolsó napján adja postára a telekkönyvi hatóság címére a tulajdonjog átiratási kérvényt, melyhez az okiratnak illetékkiszabás céljára szolgáló másolatát is csatolja, a kérvény és az. odacsatolt okiratmásolat is, a dolog természete szerint már csak a határidő lejárta után érkezhetik meg a telekkönyvi hatósághoz. Ez az eset. egyébként akkor is előállhat, ha a telekkönyvi kérvény nem az utolsó napon, hanem a határidő utolsó napját megelőző valamelyik korábbi napon, adatik postára s a kérvény ennek dacára is csak a határidő letelte után érkezik a telekkönyvi hatósághoz. Ilyen esetekben a pénzügyi hatóságnak már nem áll módjában a határidő pontos betartását ellenőrizhetni, helyesebben a kellő időben történt beadást konstalálhatni, mivel a telekkönyvi hatóság minden esetben, tehát ilyenkor is olyan kelettel fogja az iktatást eszközölni, amely napon a kérvény tényleg oda beérkezett. Az állampénztár tehát az okirat kelte és a határidő leteltét követő időpontra eső. iktatási nap összehasonlítása útján megállapítja a késedelmet s ez alapon kiszabja a bírságot, holott a fentkifejtettek szerint a valóságban s tényleg nincs késedelem, minélfogva bírság kiszabásának sem lett volna helye. Ha a fél a fizetési meghagyásnak bírságot megalapító része ellen felebbezéssel él, avagy ha a telekkönyvi hatóságnáli s posta útjáni illetékbejelentés kellő időben eszközlésének biztos tudatában, miként ez egy felmerült konkrét esetben is történt, csakis a fizetési meghagyás (bírságkiszabás) jogerőre emelkedése után, mégpedig rendszerint a bírság erejéig foganatosított végrehajtás által s ingatlanról lévén szó, a bírság jelzálogjogi biztosítása által érthetöleg inspirálva indítja meg a bírság elengedéseiránti eljárást: mindkét esetben szükségessé válik a postai' feladás napjának utólagos, mindenesetre nehézkes és hosszadalmas megállapítása, helyesebben a fél általi igazolása. Az ajánlott levél feladó vevénye a feladás napját kétségtelenül igazolja ugyan, de már azt, hogy a kérdéses ajánlott levélben tényleg a bírság alapjául szolgáló okirat küldetett-e el a telekkönyvi hatósághoz egyéb bizonyíték nélkül egymagában véve legfeljebb csak valószínűsíti, tehát nem bizonyítja is egyúttal. Feladóvevény netáni hiányában a feladás, napja az illetékes postahivatal megkeresése útján volna megállapítható. Azon nem valószínű esetben pedig, ha a kérvény és az okirat egyszerű, nem ajánlott levélben küldetett volna el a telekkönyvi hatósághoz, a feladás napja a törvény 64. §-a értelmében az érdekelt fél kérelmére magának az .'illető félnek, vagy tanuknak a bírság útján eskü alatt való kihallgatása által lenne bizonyítható. Kedvező esetben a bírság töröltetik, ezt követi a bírság erejéig* foganatosított végrehajtás feloldása s az ingatlanra bekebelezett jelzálog66 2 sz.