Az adó, 1922 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 2. szám - Az 1921. évi házbéradó alapja és a vagyonváltság

Dr. Battmgarten Nándor: Az 1921. évi házbéradó alapja és a vagyonváltság. lett kifejezetten hozzáteszi, hogy „az 1. pont alatt említett nyers jövedelemként a házbéradó 1921. évi kivetése során adóalapul vett, az Í909 : VI. t.-c. 44. §. 1. b) pontjában meghatározott bérjövedelmet — az 1920:XXIII. t.-c. 94. §-ában említett 1920. évi III. és IV. lakbe megy edi házbér'iöv ed elemtöbblet figyelmen kívül hagyásával — kell venni." Az új javaslat 4. §-a azonban ezt a szövegezést megváltoztatta a nélkül, hogy erről az indokolásban csak említést tett volna és így a helyes alaptól eltért. A 4. §. kétértelműsége folytán lehetséges ugyan oly nézet is, hogy az új, fentidézett szöveg azonos a Hegedűs-féle javaslattal, minthogy csak a 44. §. 1. bekezdésére utal. Mégis az a valószínűbb, hogy ily módon hallgatagon és közvetve egy, a Hegedűs-féle javaslattól eltérő magasabb alapra kívánt a javaslat áttérni. Bármi volt is azonban a törvényszerkesztő szándéka, az 1920: XXIII. t.-c. 94. S-ának a most említett szakasszal szó szerint egyező 1. bekezdése alapján immár tapasztalhattuk, hogy a pénzügyi gyakorlat ezen rendelkezést a kettős számítás értelmében alkalmazta; nem valószínű tehát, hogy a házvagyonváltságról szóló 'törvény alapján a gyakorlat másképpen és az adózókra kedvezőbben alakuljon és pedig annál kevésbbé, mert hiszen e vagyonváltság megállapításánál a törvény kifejezett ellenkező utasítása hiányában (lásd Hegedűs-féle javaslat 56. §.) mindenképpen a már megállapított és rendelkezésre álló 1921. évi házbéradóalap fog számításba vétetni. Ezzel az adónovella 94. §-ának hibáját, mely automatikusan becsúszott az 1920—1921. évi jövedelemadó megállapításába, az új törvény immár ide is bevinné és az eredeti szövegtől való szándékos eltéréssel a házvagyonváltság alapjául oly jövedelmet venne fel, mely tényleg nem létezett, csakis a béremelés kettős számításával hozható ki és mely így az értékmegállapítás igazságos bázisául el nem fogadható. Ha az új javaslatnak az volt a célja, hogy a vagyonváltságot emelje, úgy ennek az volt a módja, mint ahogy ezt a javaslat meg is tette, Jiogy t. i. a nyers jöveidelmet az eredeti javaslatnál magasabb szorzóval rendelte számításba venni, de. méltánytalan a vagyonváltság oly módon való emelése, hogy egy nem létező és be nem folyt jövedelem sokszorozását rendeli el. A felvett példában tehát a vagyonváltság nem 3X 78.000 = 234.000 kor. lesz, mely a tényleges 1920. évi jövedelemnek felel meg, de nem is 3X96.000 = 288.000 kor., mely az 1909 : VI. t.-c. szerint számított haszonértéknek és a Hegedűs-féle javaslatnak felel meg. hanem teljesen indokolatlanul 111.000 kor. fog a vagyonváltság alapjául vétetni és ez most már nem háromszoros, hanem 372-szeres összegben számításba véve (a javaslat 5. §-ának progresszív -skálája szerint), a vagyonváltság összege 388.500 koronát fog kitenni, tehát 154.000, illetve 100.000 koronával többet. Ha ez a javaslat a most ismertetett sérelmes 4. §-ával, mellyel szemben ezt a kifogást tudtommal eddig senki sem emelte, törvénnyé válik, úgy számolnunk kell azzal, hogy azon háztulajdonosokat, akik az 1921. évi házbéradókivetés ellen kellő időben jog2. sz. 47