Az adó, 1922 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 2. szám - Az 1921. évi házbéradó alapja és a vagyonváltság

í)r. Baumgarten Nándor: Az Í921. évi házbéradó alapja <;s a v&gyönváltság. Az 1921. évi adó kivetésénél már most a kiadott utasítás és felhívás szerint az augusztus 1-én életbelépeti emelés folytán az öt hóra eső házbértöbblet a házbérvallomási ívbe külön beírandó és ennek összege a már amúgy is a tényleg befolyt jövedelemnél magasabb házbéradóalaphoz hozzáadandó. Vagyis a fenti példában a tényleg befolyt házbér 78.000 kor., az 1909 : VI. t.-e. 44. §-a alapján számításba veendő 96.000 kor., mely összeg az öt hóra eső többletjövedelem hozzáadásával 111.000 koronára emelkedett. Vagyis 78.000 kor. tényleges jövedelem helyett 111.000 kor. vétetett adóalapul. Az 1920 : XXIII. t.-e. 94. §-a magában hordja a háborús törvényalkotások sajnos, már-már általánossá vált tulajdonságait: a határozatlanságot, a kétértelműséget és a rendszertelenséget. Ezen szakasz értelmezése mellett ugyanis legalább is kétséges, hogy a fent tárgyalt kétszeres számbavétel indokolt-e. A 94. §. 1. bekezdése ugyanis kifejezetten az 1909 : VI. t.-e. 44. §. 1. bekezdésének b) pontjára utal, amely a kivetés évét megelőző évi nyers jövedelemről szól és ehhez rendeli hozzáadni a házbéremelésből keletkezett jövedelemtöbbletet. A bevallás időpontjában járó évi haszonértékről pedig nem a 44. §. 1., hanem a 44. §. 2. bekezdése szól, igaz, hogy az idézett 1. bekezdés b) pontot értelmező hatállyal. Mégis, minthogy az új törvény 94. §-a kifejezetten az 1. b) pontban említett nyers bérjövedelemről szól és nem említi a bevallás időpontjában járó haszonértéket, joggal kifogásolható, hogy a pénzügyi gyakorlat a jövedelemtöbbletet nem az 1. b) pontban megjelölt jövedelemhez, hanem a lakbéremelést már magában foglaló összeghez ismételten hozzáadni rendelte. Hogy ez az eljárás 'tipikus esete a kettős adóztatásnak és ellenkezik az alaptörvény eéljával, nyilvánvaló. Az 1921. évi 52.000. sz. rendelet 17. §-a II. alapján ez az eljárás az Í920. és 1921. évi jövedelemadó kivetésénél is éreiztetni fogja hatását. E szerint ugyanis a jövedelemadó megállapításánál nem a tényleg befolyt házbérjövedelem, hanem a házbéradó alapjául az öt hóra eső többlet beszámításával — vett nyers haszonérték irányadó. A házbéradó alapjának megállapításánál elkövetett hiba tehát új hibákat fog eredményezni az 1920. és 1921. évi jövedelemadó kivetésénél. De az 1921. évi házbéradókivetés további és nagyobb igazságtalanság forrása lehet. A most benyújtott házvagyonváltságjavaslat szerint ugyanis a vagyonváltság kiszámításánál a ház 792/. évi házbéradójának alapjául szolgáló nyers bérjövedelem (1909. : VI. t.-c. 44. §. 1. bekezdés b) pont) veendő irányadóul. Ha tehát ez a javaslat jelenlegi alakjában törvényerőre emelkedik, akkor oly jogosulatlan és méltánytalan vagyonváltságtöbblet fogja törhelni a háztulajdonosokat, melyet a Hegedűs-féle eredeti javaslat nem tervezett. A íiegedűs-féle javaslat 56. §-*a nem követte el ezt a hibát, illetőleg gondolt erre az aránytalanságra, midőn nem az 1921. évi házbéradóalapról, hanem az 1920. évi nyers bérjövedelemről szól és é mel46 2. sz.