Az adó, 1922 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 1. szám - A Forgalmi Adók Érintkezési Pontjai

Dr. Tandory Dezső: A forgalmi adók érintkezési pontjai. ha nem igazoltatott, a T. 86. §. 1. bek. szerint lelet tárgyát képezi. Nem a kötjegy, hanem a peres jogügylet válik illetékkötelessé azáltal, hogy a kötjeggyel valamely szerződés létrejötte a perben igazoltatik. Ugyanez az eset forog fenn akkor is, ha értékpapirforgalomról van szó és a kötjegy mentességben részesül. Ez a mentesség csak az okiratra és nem a jogügyletre vonatkozik. Világosan kitűnik ez az 1900 : XI. t.-c. 38. §-ából, mely szerint a mentesség „a jelen törvény határozatai értelmében kiállított", tehát csak azokra az okiratokra vonatkozik, amelyek az- értékpapirforgalmi adó lerovása végett kötelezővé tétettek. Fel is sorolja, hogy melyek azok. Ezzel szemben világosan elrendeli, hogy az értékpapirforgalmi ügyletek iránt kiállított egyéb okiratok a rendes illetékkötelezettség alá esnek. Ha tehát a jogügyletről egyéb okirat állíttatnék ki, melyet a törvény kötelezően elő nem ír, az a rendes illetékkötelezettség alá esik. Ebből következik, hogy ha valamely per alapjául szolgál ily jogügylet, akkor is illetékköteles és semmi összefüggésben nincs a lerovandó illeték a kötjegy illetékével vagy a lerótt értékpapirforgalmi adóval. A kötjeggyel csak annyiban van vonatkozásban,- mert egyéb okirat nemlétében a KT. 540. és 541. §. alapján a kötjegv bizonyítja a szerződés létrejöttét. És ha valaki úgy is fogná fel, hogy ez esetben a kötjegy okirata és a tartalmát képező jogügylet elválaszthatatlan és azt állítaná, hogy a jogügylet illetékezésével tényleg a kötjegy az alkuszi bélyegen felül másodszor is illetékeztetnék: sehogy sem volna ez érvül elfogadható, mert az alkuszi okirati bélyeg vagy az értékpapirforgalmi adó és a jogügyletilleték különnemű tartozások, melyek egymástól függetlenül járnak, amenynyíben a törvény kifejezetten mentségeket meg nem állapít. A T. 86. §. 1. bek-ben foglalt általános rendelkezésből pedig mást következtetni nem lehet, minthogy a jogügylet után járó illeték minden okirat után lerovandó, mely a perhez csatoltatik, ha az ezzel bizonyított ügylet előzőleg jogügyleti illeték alá még nem vonatott. Eszerint az alkuszi kötjegyek kivétel nélkül e szabály alá tartoznak. 4fiiiiiiiiMimiiMmiimi;iiiMiHiMMiiHMiiimmim forgalmi adók érintkezési pontjai. Irta: dr. Tandory Dezső, pénzügyminiszteri segédtitkár. Az 1921 : XXXIX. t.-c. a forgalmi adókat általánosan behozva, megadóztatni kívánt minden árúforgalmat, s minden szolgáltatást és szolgálatot, mely keresetszerzés céljából teljesíttetett. Adó- és illetékrendszerünkben már sok olyan közszolgáltatás volt, amely lényegileg tisztán forgalmi adó. A fényűzési forgalmi adó, értékpapír forgalmi adó, szállítási adók és az illeték nagy része vagy egyes dolgok forgalmát, vagy bizonyos forgalmi cselekményeket adóztat meg. Az említett törvény ezeket a már meglevő adókat nem olvasztja magába, hanem — hogy ezt az ide eléggé találó szóképet tovább használjam — mintegy körülfolyja. Ügy látszik, a törvényhozás a mái1 meglévő forgalmi adókat azért nem bolygatta, mert a különböző forgalmi cselekményekhez fűződő adók kezelésére és ellenőrzésére természetüknél fogva amúgy is különböző szabályok megalkotása vált volna szükségessé. Hiszen a forgalmi adókat általánossá tevő W21 : XXXIX. t.-c. is három fejezetében három teljesen különböző rendszert kénytelen felállítani. A terményeknek az őstermelők által történő első forgalomba hozatalának, az őstermelés keretében teljesített szolgáltatásoknak s ebbe a körbe eső minden forgalmi cselekménynek külön-külön tételenként való megadóztatásáról szó sem lehetett. Viszont egyéb forgalomban nincs aka1. sz. 19