Az adó, 1922 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 10. szám - A tárcarészvények vagyonváltságának beszámítása

Vegyes közlemények. kötött foglalkozásnál, illetve jövedelemnél a lakóhelyén, a helyhez kötött üzlet vagy foglalkozás utár az üzlet vagy foglalkozás helyén, bányáknál a bányavállalat vagy üzem helyén, vásárokra járó iparosok és kereskedők, továbbá más egyéb vándoriparosok, alkalmi vállalkozók stb. az állandó lakóhelyükön adóznak. A szolgálati és munkabérviszonyból származó jövedelem után járó általános kereseti adót az adóköteles jövedelemből szavatosság mellett a munkaadó vonja le és szolgáltatja be a munkaadó üzletének helye szerint illetékes községi vagy városi pénztárba. A szolgálati és munkabérviszonyból származó jövedelmek után járó általános kreseti adó az illetmény kifizetésekor válik esedékessé és ugyanakkor vonandó le s a levont adó a levonást követő hónapnak 15. napjáig szolgáltatandó be. (1922 : XXIII. t.-c. 41. §.) Az adóalap ez esetben az adóévben élvezett fizetés, bér, zsold, díj, napidíj, tiszteletdíj, lakpénz, személyi pótlék, zsoldpótlék, korpótlék, működési pótlék, drágasági és bármi más pótlék, jutalom fejében, vagy más egyéb címen járó állandó természetű illetmény, jutalék, részesedési jutalék, egyezmény, vagy darabszám szerint járó díj, napidíj, más egyéb a szogálati viszonyból, illetőleg a hivatásszerű foglalkozásból eredő változó természetű járandóság, stb. A természetben járó illetmények értéke a helyi viszonyoknak megfelelően számítandó ki. VEGYES KÖZLEMÉNYEK. Az országos földbirtokrendezö alapból engedélyezett segélyek felvételéről szóló nyugták illetéke. Kérdésessé vált, hogy az említett nyugták illeiékötelesek-e, különösen abban az esetben, ha a segélyben részesített hadirokkant vagy hadiözvegy. A pénzügyminisztérium ebben a kérdésben a következő áliláspontra helyezkedett. A bélyeg és illetékek iránti törvények és szabályok hivatalos összeállításában az illetéki díjjegyzék 102. tételének 1. pontja szerint ugyanis csak az alamizsnapénzek, továbbá a hadjáratban megbénult katonák részére tett alapítványokból a rokkantak részére engedélyezett segélyek felvételéről kiállított vétbizonyítványok illetékmentesek. Ugyanezen pont szerint alarnizsnapénzek alatt a szűkölködő személyek felsegélyezésére nyújtott csekélyebb adományokat kell érteni. Az országos földbirtokrendezési alapból engedéyezett segélyek nem alamizsnapénzek. Eltekintve attól, hogy a segélyezés tárgyában kiadott 94.000/1921. számú földmívelésügyi miniszteri rendelet kifejezetten kiemeli, hogy ezeknek a segélyeknek könyöradomány jellege nincs, már azért sem lehet ezeket az alamizsnapénzek fogalma alá vonni, minthogy hiányoznak belőlük az alamizsnapénzek kritériumai. Az engedélyezett segélyek nem csekélv összegűek (maximumok 3 kat. hold ingatlan vételárának 50%-a stb.), nem szűkölködő személyek, tehát olyanok, akik elsőrendű életszükségleteik kiegészítésére is képtelenek, hanem oly egyének felsegélyezését szolgálják, akiknek már var.nak olyan járandóságaik, amelyekből szükségleteiket fedezhetik. Nem iehet alamizsnapénzeknek tekinteni ezeket a segélyeket kötött rendeltetésük miatt sem, minthogy az alamizsnapénzek fogalmából önként következik a felhasználásukra vonatkozó szabad rendelkezés. Az országos földbirtokrendező alapból engedélyezett segélyek természetüknél íogva inkább a kedvezmények kategóriájába tartoznak, tehát a felvételükről kiállított nyugták feltétlenül illetékkötelesek, tekintet nélkül arra, hogy a segélyben részesített esetleg hadirokkant vagy haadiözvegy. A vigalmi és jótékonysági adó az általános forgalmi adó alapjához nozzá nem számítható. Az 1921 : XXXIX. t.-c. 33. §. első bekezdésének helyes értelmezése szerint az adóalaphoz csak az olyan külön felszámított közszolgáltatások számíthatók, melyek a forgalmi adóköteles átruházás 310 10. sz.