Az adó, 1922 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 10. szám - A tárcarészvények vagyonváltságának beszámítása

Vegyes közlemények. előtt már terhelték az árút vagy annak tulajdonosát. A vigalmi és jótékonysági adó azonban magát a forgalmi adóköteles ügyletet terhelő közszolgáltatás, vagyis ugyanazt az árúszállítást, illetve munkateljesítményt egyidőbe-n terheli állami és törvényhatósági adó is. A törvény 33. §-ának legszigorúbb magyarázata mellett sem lehet azonban a-vigalmi és jótékonysági adót olyan ellenszolgáltatásnak minősíteni, mint amelyet a jegyek megszerzője a vállalat tulajdonosának fizet. Igaz ugyan, hogy a törvény 33. §-ának első bekezdése külön rendelkezik, hogy a kivetési alapból nem szabad levonni bizonyos adókat. Azonban az első bekezdés második mondata kifejezetten az árúszállításnál fizetett ellenértékről beszél. Az előadások rendezése pedig nyilvánvalóan nem árúszállítás, hanem a 30. §. 3. bekezdése értelmében vett és a törvény megjelölése szerinti munkateljesítmény. Erre tehát azt a szabályt, amelyet a többször idézett 33. §. az árúszállításnál felállít, anélkül, hogy az adó másik tárgyát, a munkateljesítményt is említené, alkalmazni nem lehet. Szerződési illeték az állam részére történő szállításoknál. Az állammal, törvényhatósággal vagy községgel kötött adásvételi, építkezési és szállítási szerződések után az 1920 : XXIV. t.-c. 3. §-a értelmében III. fokozatú illetéket kell fizetni. Ugyanennek a §-nak a 6. bekezdése úgy intézkedik, hogy a III. fokozatú illetéket akkor is meg kell fizetni, ha a vállalati szerződést vagv állandó természetű szállítási megállapodást okiratba nem is foglalták. A végrehajtási utasítás 4. §-a szerint a szerződés létét keil feltételezni, ha valamely hatóság ugyanazzal a szállítóval összeköttetésben van. Az idézett törvényhelyek alkalmazása körül egyes esetekben élénk viták fejlődtek ki. Érdekesen világítja meg a hivatalos álláspontot a pénzügyminisztériumnak egy konkrét ügyben nyilvánított véleménye. Eszerint az állam részére történő szállítások esetében szerződési illeték csak akkor nem jár, ha a beszerzés kézibevásárlás útján történt. • Kézibevásárlás az, midőn a hatóság megbízottja anélkül, hogy a megvásárolni szándékolt árúra és annak árára vonatkozólag a szállítónál vkereskedcnéi) előzetesen tájékozódott volna, az eladási helyen megjelenik, az árúkat kiválasztja és az árra a szállítóval megegyezik, úgy, hogv a szállító — hacsak a megbízott magát és kiküldő hatóságát meg nem nevezi vagy őt a szállító személyesen nem ismeri — nem is tudja, hogy a vétel kinek a részére történik. A szállítás kézibevásárlásszerű jellegét a kereseti összeget utalványozó hatóságnak az utalvány rendeletében kifejezetten meg kell erősítenie. Az utalványozott és már kifizetett kereseti összegek után lerótt illetékek visszatérítése iránt beadott kérelmek elbírálása — törvény szerint — elsőfokon az illetékes m. kir. pénzügyigazgatóság, másod- és végső fokon a m. kir. közigazgatási bíróság hatáskörébe tartozik. A blokkrendszer életbeléptetése a forgalmi adókezeléssel kapcsolatban. A pénzügyminisztérium felhatalmazta a pénzügyigazgatóságokat, hogy azokban a községekben, ahol az adó községi (városi) kezelésben van s az igazgatóság véleménye szerint a tételenkénti feljegyzések a valóságban elért forgalomnak nem felelnek meg, a tömbfüzetek kötelező használatát elrendelhesse. A két részből álló blokk mindkét felén fel tartoznak jegyezni a vevő által fizetett összeget (az árú megnevezése nélkül) s az egyik felét letépve a vevőnek kiszolgáltatni. Ennek ellenében azonban az egyes bevételi tételeket nem tartoznak azonnal bejegyezni a forgalmi adókönyvbe, hanem csak a napizárlat alkalmával vezetendők be a blokkfüzet adatai a forgalmi adókönyvbe s ott összegezendők. Nem mentesülnek természetesen a csekk, váltó, jóváírás, stb. útján történt, vagy a munkateljesítményekért kapott bevételek azonnali bejegyzése alól. Az 1921. évi 130.000. sz. utasítás 87. §-ának rendelkezéseit a tömbfüzetekre is megfelelően alkalmazni kel. Aki a blokkot nem a valóságnak megfelelően állítja ki, vagy blokkot a vevőnek nem ad, vagy hamisított blokkot használ, aki a blokk adatait a forgalmi adókönyvbe egyáltalán nem vagy hiányosan, a valóságtól el10. sz. 311