Az adó, 1922 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 10. szám - Az új házadótörvény

Az új házadótörvény. a részletes előméretes költségvetést és a költségvetési előméretes rajzokat és az átalakítandó épületnek részletes térfogatkimutatását. Mindezeket 2—2 példányban. Az említett hatóság a bejelentés alapján értesíti a házbirtokost, hogy a tervbe vett átalakítási munkák olyanok-e, hogy azok elvégzése után a 15 évi adómentesség engedélyezését javasolhatja-e vagy sem. Megszünteti a lakrészek számához igazodó házosztályadót, úgy, hogy minden adóköteles épület után a házbérösszeg, illetve a megbecsült házbérérték alapján kell a házadót kivetni. Vagyis az adókivetési eljárás az 1923. évtől kezdve minden községben és városban olyan lesz, mint amilyen eddig az általános házbéradó alá tartozó városokban volt. A bérbe nem adort épületeknek vagy épületrészeknek a házadó kivetése céljára szolgáió bérértekét azokkal a bérbeadott épületekkel vagy épületrészekkel való összehasonlítás útján kell megállapítani, amelyeknek fekvése, építési módja, beosztása és a rendeltetése ugyanolyan. Abból a célból, hogy a bérértéknek becsléssel való megállapításából aránytalan adóztatás ne következzék be, a végrehajtási utasítás átmenetileg az 1923. évre vonatkozólag meghatározza a megállapítható bérérték felső határát olyan módon, hogy az annak alapján kivetendő házadó nem haladhatja meg az 1920 : XXIII. t.-c. 92. és 93. §-a alapján eddig fizetett házosztályadónak a tízszeresét. Miután pedig a házadó kulcsa városban 20%, községben pedig 15%, ennélfogva a községben lévő épület bérértékét 33Va%-kal nagyobb összegben lehet megállapítani, mint a házosztályadónak ugyanabba a fokozatába tartozott városban lévő ugyanolyan épületnek a bérértékét. A házadó kulcsa Budapesten 24%, városokban és az engedélyezett gyógyfürdöhelyeken 20%, községekben 15%. Az adó kulcsa magasabb ugyan, mint eddig volt, az adóteher még sem lesz nagyobb az eddiginél, mert viszont megszűnik a 30%-os általános jövedelmi pótadó és a 20%-os országos betegápolási pótadó. A jelzálogkölcsönnel terhelt házak adóterhe -azonban valamelyest mégis nagyobb lesz, mert a kamatteher 10%-a nem vonható le a házadóból, mint ahogyan azt eddig az általános jövedelmi pótadoból levonták. A iiázadó kivetése céljára minden házbirtokos 1922. november hó folyamán bevallást köteles beadni annál a községi elöljáróságnál (városi adóhivatalnál), Budapesten annál a kerületi adószámviteli osztálynál, amelynek működési területén az épület van. Ilyen bevallást a fürdőhelyeken és nyaralótelepeken levő időszaki lakásokról is újból be kell adni, dacára annak, hogy a szezon tartama alatt már be kellett adni a hevallást. Aki november hóban nem adja be a bevallást, az a házadónak 5%-át fizeti birság címén, ha pedig az erre nézve kézbesített külön felhívásra sem adná be a házbérbevaliást, akkor a házadó 10%-át fizeti birság címén. A házadó kivetését legkésőbb 1923. március végéig okvetlenül be kell fejezni. A kivetett házadóról minden házbirtokost fizetési meg hagyással értesítik, még pedig minden egyes házról külön-külön fizetési meghagyással. A házadó kivetése ellen a fizetési meghagyás kézbesítését követő 30 nap alatt a pénzügyigazgatósághoz lehet felebbezni. A felebbezést akár a pénzügyigazgatóságnál, akár a községi elöljáróságnál (városi adóhivatalnál) be lehet adni. A pénzügyigazgatóságnak a felebbezésre hozott határozat ellen panasznak van helye a m. kir. közigazgatási bírósághoz. A közigazgatási bizottság adóügyi bizottsága tehát 1923. január l-jétől kezdve a házadót illetőleg már nem felebbezési fórum. Aki a házbérjövedelmét hamisan vallja be, vagy a pénzügyi hatósághoz intézett beadványában, vagy esetleg a kihallgatása során valótlan nyilatkozatot tesz, vagy pedig az utolsó évnegyedi vagy a november havi házbért átmenetileg leszálltja, a későbbi időre pedig újból felemeli abból a célból, hogy ilyen módon a házadó egy része alól mentesüljön, vagy pedig a pénzügyi hatóság megtévesztése útján őt meg nem illető adómentességet vett igénybe, az adócsalást követ el. Az adócsalásért „az államkincstár megkárosítására irányuló bűntettekről és vétségekről" szóló 306 10 sz.