Az adó, 1922 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 10. szám - A tárcarészvények vagyonváltságának beszámítása

A iúrcarészvények vagyonváltsúgának beszámítása. 1920 : XXXII. t.-c. alapján kiszabandó szabadságvesztés-büntetésén felül a megrövidített házadó 3—10-szereséig terjedhető pénzbüntetést is ki kell szabni. Az adócsalásnak nem minősíthető olyan cselekmény, avagy mulasztás, amely a házadó megrövidítésére alkalmas, mint szabálytalanság 50.000 koronáig terjedhető pénzbirsággal büntetendő. A végrehajtási utasítás megszüntette a házadókatasztert. Ennek vezetése egyrészt sok munkát okozott az adminisztrációnak, másrészt pedig nem felelt meg a hozzá fűzött várakozásnak. A fenj'űzési lakásadóra nézve a pénzügyminiszter a belügyminiszterrel egyetértve külön végrehajtási utasítást fog kiadni. XA tárcarészvények vagyonváltságának beszámítása. Az érdekelt gazdasági körök hónapok óta türelmetlenül várták az 1921 : XV. t.-c. 21. §-ának gyakorlati alkalmazását lehetővé tevő végrehajtási rendelet kibocsátását. A Budapesti Közlöny 1922. évi 85.057. számában végre megjelent a szóban forgó rendelet. Az 1921 : XV. t.-c. 21. §-a ugyanis elrendelte, hogy az anyavállalatok vagyonváltságát csökkenteni kell a tárcában lévő idegen (belföldi) részvényekre eső vagyonváltsággal abban az esetben, ha a tárcarészvénytársaság részvényeiből legalább 15% volt a forduló napon (1920. december 19-én) az anyavállalat tulajdonában. Ezzel a kétszeres adózta^st akarta legalább mérsékelni a törvényhozó. A kivetésnél azonban nem érvényesült az idézett törvényhely, hanem a vagyonváltságot be kellett fizetnie teljes összegben, s a csökkentés utólag a vállalat kérelmére történik a most kibocsátott rendelet 'értelmében. A rendelet az anyavállalatot tulajdonos részvénytársaságnak nevezi, míg az a részvénytársaság, amelynek vagyonváltságával csökkentendő a tulajdonos rézsvénytársaság vagyonváltsága, a tárcarészvénytársaság. A rendelet a törvény értelmezése gyanánt kimondja, hogy a tulajdonos részvénytársaság tárcájában lévő szövetkezeti üzletrészek, s külföldi részvénytársaságok üzletrészei, illetőleg részvényei a vagyonváltság utólagos csökkentésére jogcímet nem adnak. Az utólagos csökkentésre irányuló kérelmet a tulajdonos részvénytársaság terjeszti elő a pénzügyigazgatóságnál, illetőleg a budapesti részvénytársaság az adófelügyelőnél. A kérelem bejelentésének végső határideje 1922. december 31. A rendelet tüzetesen felsorolja azon adatokat, amelyeket a kérvény-, nek tartalmazni kell. Egyébként, ha a kiérvény kiegészítésre szorul, úgy szóbeli tárgyalásra idéztetik meg a kérvényező. A csökkentés kérdésében a pénzügyigazgatóság (adófelügyelő) határozata ellen a közig, bírósághoz panasznak van helye. A rendelet elvileg azt mondja ki, hogy a csökkentés tárgyában csak akkor van határozatnak helye, ha már úgy a tulajdonos részvénytársaság, mint á tárcarészvénytársaságok vagyonváltsága jogerősen megállapíttatoU. Elviig csak akkor van helye a csökkentésnek, ha a vagyonváltságot váltságrészvényekben beszolgáltató vállalat váltságrészvényei már értékesíttettek, s vagyonváltság gyanánt ekkor azt az összeget kell számításba " venni, amely a váltságrészvények eladásából befolyt. Ez alől az elv alól kivételt tesz a rendelet 13. §-a akkor, ha a még « nem értékesített tárcaréíszvények megvételére nézve akár a tulajdonos, akár a tárcarészvénytársaság legkésőbb az utólagos csökkentés tárgyában 10. sz. 307