Az adó, 1922 (10. évfolyam, 1-10. szám)
1922 / 10. szám - Tilos jogügyletek illetékkötelezettsége
Dr. ?erényi Júzsei: A tilos jogügyletek illetékkötelezettsége. XTilos jogügyletek illetékkötelezettsége. Irta: dr. Petényi József m. kir. pénzügyi főtanácsos. A vagyonátruházási illeték szempontjából a vagyonátruházás fogalmában rejlő két tény: a jogcím megszerzése és az átadás egyenlő fontosságú. Bármelyik tény az illetékkötelezettséget egymagában is megállapítja. Rendszerint a jogügyletek megkötéséhez fűződik az illetékkötelezettség, de a vagyontárgyak tényleges átadása is megállapítja a kincstárnak az illetékhez való jogát. Ezért rendeli az 1920:XXXíV. t.-c. 1. §-a, hogy ingatlan vagyonátruházás akkor is illeték tárgyát képezi, ha arról okiratot nem is állítottak ki. Ez más szóval annyit jelent, hogy az ingatlan átruházása illetékköteles, akár igazoltatik a jogügylet, akár nem. A jogügylet igazolása nélkül az ingatlan tényleges birtokbavétele bizonyítja a vagyonátruházást. A telekkönyvön kívüli birtokszerzés, továbbá a vételi jog megszerzése és átruházása ez alapon esik illetékkötelezettség alá. Az első esetben a tényleges állapot, a második esetben pedig a jogi állapot elégséges, hogy a vagyonátruházási illeték követeltessék. A törvény 67. §-a szerint az ügyletet foganatba mentnek kell tekinteni, ha az átruházó a dolgot a szerzőnek birtokába bocsátotta. Ha tehát az átruházó a dolgot a jogszerzőnek birtokába bocsátotta, akkor a jogügyletet nem kell bizonyítani, elég a jogállapot ténybeli megállapítása is arra, hogy a megfelelő illeték követelésbe vétessék. Ha például valaki birtokba veszi az ingatlant vagy annak haszonélvezetét, avagy használatát, akkor az illetékkövetelés ellen nem védekezhetik azzal, hogy jogügyletet nem kötött. A visszteher mellett tulaj donbirtokba vett ingatlanok után, vagy visszteher nélkül történt mindennemű ingatlanbirtokbavétel után a megfelelő vagyonátruházási illeték jogosan követelhető. A birtokbavétel ténye igazolja a vagyonátruházást. Ez következik a törvény 67. §-ából is, mely az illetékek visszaköveteléséről szól. Vissza kell téríteni az illetéket, ha az ingatlan ajándékozását a megajándékozott nem fogadta el, ha azt meg nem kapta, vagy ha bizonyítják, hogy az ajándékozás érvénytelen, vagy ha hatályút vesztette. Hasonlóképen kérhetik a felek visszterhes ingatlanvagyonátruházásnál is az illeték visszatérítését, ha az ügyletet foganatba menetel előtt közös megegyezéssel visszavonták. (T. 67. §. 5. pont.) Ma az átruházást a bíróság eredeti érvénytelenség miatt megsemmisítette, a kiszabott illetéket törölni kell. A törvény világos rendelkezései szerint még az eredeti érvénytelenséget is mindig a feleknek kell bizonyítani, még pedig bírói határozattal. Igen helyes és érdekes a közigazgatási bíróság ítélete (15.878. 1917. sz. Az Adó 1920. évi 59. old. 28. eset), mellyel a panaszost 290 10. sz.
