Az adó, 1922 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 8. szám - Városi és községi adóztatás

Rendeletek. b) a lakás fűtéséért és világításáért megállapított összeg; c) buíorozottan bérbeadott lakásoknál az egész bérösszeg 30%-a. A házbérvallomási ívnek elkésve történt beadása a kivetett adó 5%-ának, be nem adása és adatpótlásra való felhívás nem teljesítése a kivetett adó 10%-ának megfelelő pótlék megállapítását vonja maga után. Az ac'óvalloniásba tudva valótlan adatok bevezetése vagy adóköteles jövedelemnek abból való szándékos kihagyása adócsalás vétségét, illetve bűntettét állapítja meg. Társulatok. Nyilvános számadásra kötelezett vállalatok tartoznak a náluk gyümölcsözés végett elhelyezett tőkék után október—december havában kifizetett kamatok összegét erre vonatkozólag készített kimutatásban az illetékes állampénztárnak (adóhivatalnak) december havának utolsó napján kimutatni. Adófizetés. A folyó évi negyedik (október) évnegyedi részlet legkésőbb november hó 15-ig befizetendő. Ügyszintén e határidőig fizetendő az I. oszt. ker. adó második részlete, valamint a hadmentességi díj is. A cselédek, gyári, kereskedő- és iparossegédek és segédmunkások kereseti adóját a munkaadók fizetik, de jogukban áll az általuk befizetett adót az illetők béréből levonni. Darabszámra vagy szakmányban dolgozó segédek és segédmunkások adójáért az adminisztratív gyakorlat szerint a munkaadó egyáltalán nem szavatol, az közvetenül az adókötelestől szedendő be. Vámkezelési illeték megállapítása. A 127.764/1922. sz. pénzügyministeri rendelet életbeléptette a vámkezelési illetéket. Erre a bevételi forrásra abból a célból volt szükség, hogy az inség enyhítésére irányuló intézkedésekkel járó költségeket fedezni lehessen. A rendelet szerint a külföldre kivitelre kerülő árú után az érték lh százalékát, a behozatalra kerülő árú után az érték 1 százalékát kell a félnek vámkezelési illeték fejében befizetni. A vámmentes és a tranzitó árúk mentesek az alól az illeték alól, illetve a vám is külön még mentesíttetett. A vámkezelési illeték a vámilletékekkel egyidejűleg esedékes és az igazolt számlaérték alapján számíttatik. Ezt a rendeletet kiegészíti a 151.925/1922. számú pénzügyministeri rendelet, mely oly intézkedést tartalmaz, hogy az exportvásárokról engedélymentesen kivitelre kerülő élőállatok után lVa százalék vámkezelési illetéket kell fizetni. Kiviteli illetékek változása. A Z. 35.154. sz. pénzügyminiserti rendelet kimondja, hogy a budapesti vágóállatexportvásárról kivitelre kerülő és külföldi származású vágómarhák és juhok, valamint ezeknek az állatoknak levágásából származó hús a kiviteli illeték fizetése alól mentes. A Z. 40.085. számú rendelet felemelte az ökör, bika, tehén és borjú kiviteli illetékét és pedig a budapesti, illetve soproni exportvásárról kivitelre kerülő állatok után az eddigi 10%-ot 30%-ra, az egyéb helyről, tehát vidékről szállítandó állatok után pedig a darabonkinti 8000 K-t 24.000 K-ra. A marhahús kiviteli illetéke q-ként 1200 K helyett 3600 K lett, továbbá a juh (budapesti és soproni exportvásárról me^y ki) a 10%-os illeték 20%-ra és a juhhús 1200 K-ás illetéke 2000 K-ra felemeltetett. Ezeket az új illetékeket azonban még nem fizetik azok a szállítmányok, melyeket a földmívelésügyi ministernek élőbbről keltezett kiviteli engedélyei fedeznek. A Z. 40.726. számú rendelet a vöröshagyma és a fokhagyma kiviteli illetékét állapította meg újból. A vöröshagyma után a kiviteli illetéket természetben kell leróni, a kiviendő hagyma minden q-ja után 20 kg. vörös:-9. sz. 277