Az adó, 1922 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 8. szám - Városi és községi adóztatás

Rendeletek. hagymát keli Budapesten vagy Makón a budapesti Haósági Zöldségárusító Üzemnek költségmentesen átadni, amely ezt a hagymát mérsékelt áron köteles a lakosság között árusítani. A fokhagyma kivitele alkalmával pedig az eddigi 500 K kiviteli illeték helyett 2000 K-t kell minden q után fizetni az új rendelet értelmében. A hites szabadalmi ügyvivők átalányban fizetik a forgalmi adót. Az 1895 : XXXVII. t.-c. 27. §-a, valamint az ezt módosító 1920 : XXXV. t.-c. 7. §-a alapján megállapítható, hogy a hites szabadalmi ügyvivők foglalkozás teljesen egyező az ügyvédeknek szabadalmi ügyekben való működésével, tehát szintén szellemi szabadfoglalkozás. A hites szabadalmi ügyvivők általános forgalmi adóját ennélfogva az 1921 : XXXIX. t.-c. 53. §-ának 5. pontja alapján átalányösszegben kell megállapítani, hacsak maga áz adózó nem kíván a rendes szabályok szerint adózni. Amennyiben pedig az egyes szabadalmi ügyvivőknek más kereseti tevékenységük is volna, úgy az ezen kereseti tevékenység forgalmi adóját illetőleg az általános szabályok az irányadók. Kiviteli illetékek. A kiviteli vám jellegével biró kiviteli illetékrendszer fokozatos kiépítését célozzák azok a pénzügyminiszteri rendeletek, melyek főleg az idényszerű árucikkeket a kivitel alkalmával az export jövedelmezőségének arányában illetékkel terhelik. A Z. 23.684. számú rendelet a cseresznye után q-kint 1.000 K, az egres után q-kint 500 K, a ribiszke után ugyanannyit, a zöld, friss hagyma és a zöldborsó után q-kint szintén 500 K kiviteli illetéket állapított meg. Ezek a kiviteli illetékek azonban túlzottaknak bizonyultak, miért is a Z. 26.312. sz. rendelet azokat megváltoztatta és egyúttal újabb cikkekre is kiterjesztette. Eszerint a cseresznye, meggy, egres, ribizke és sárgabarack után q-kint 300 K, a friss hagyma és friss kalaráb után q-kint 200 K, a friss zöldbab és zöldborsó után q-kint 400 K kiviteli illeték fizetendő. A Z. 16.723. sz. rendelet ,a ló kiviteli illetékén változtatott. Eddig a ló minőségére való tekintet nélkül egyformán darabonkint 3.000 K volt a kiviteli illeték. Most a ló minősége szerint négy illetékosztály állíttatott fel. A versenyló (telivér és ügetőversenyló) I. osztályú fajtája után darabonkint 50.000 K-ban, a II: osztályú után 25.000 K-ban, a III. osztályú után 15.000 K-ban és a közönséges, ú. n. egyéb lovak Után 10.000 K-ban állapíttatott meg a kiviteli illeték. A ló minőségét mindig a földmívelésügyi miniszter a kiviteli engedélyen tanúsítja. Természetesen azok után a lovak után nem kell kiviteli illetéket fizetni, amely lovak igazoltan külföldi versenyre vagy mint apaállatok vitetnek ki, illetve hozatnak be és ismét behozatalra, illetve kivitelre kerülnek. Ez a rendelet 1922. június 13-án életbelépett, azonban kimondatott az, hogy a régi kiviteli illetékkel kerülhetnek kivitelre azok a lovak, amelyekre a kiviteli engedély már a rendelet életbelépte előtt kiadatott és a kiviteli illeték ugyancsak a rendelet megjelenése előtt már befizettetett. Z. 30.743. sz. rendelet ismét több gyümölcsféle kiviteli illetékét állapította meg. Eszerint a csomagolt, jobb minőségű nyári alma kiviteli illetéke q-kint a telsúly után 400 K, a nem csomagolt, hanem ömlesztett (á la rinfusa) almáé pedig 200 K, a nyári szilváé (sárga és vörös, nem besztercei) 300 K, ugyanannyi a ringlótáé és a sárgadinnyéé, míg a görögdinnye kiviteli illetéke 100 K. Ugyanez a rendelet egyúttal a friss, félig érett hagyma 200 K-ás kiviteli illetékét a friss, zöldszárú fokhagymára is. A zab után is q-kint 800 K kiviteli illetéket szabott ki a Z. 20.346. sz. rendelet. A Z. 30.611. számú pénzügyminiszteri rendelet a búzanullásliszt kiviteli illetékét megváltoztatta, amennyigen az eddig métermázsánkint 1.600 K-ban megállapított illeték helyett az illetéket természetben állapította mesr. A nullás búzaliszt és búzadara után q-kint 55 kg. búza szolgáltatandó be, mely a tőzsdei szokványoknak megfelelő kell, hogy legyen, és 2%-náI több idegen keveréket nem tartalmazhat. A beszolgáltatás helye a közélelmezésügyi miniszter által kijelölt malom telepe. A rendelet egyébként a kiviteli illeték intézményében egészen kivételes rendelkezést is tar278 8—9. sz.